A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
A homokterület szőlőművelésre történő propagálása valóban fontos változtatást jelentett a megye életében, hiszen eddig a homokot legfeljebb burgonya termesztésre használták, ami holdanként mindössze 16-18 frt tiszta jövedelmet adott, míg a szőlőműveléssel 150-200 frt-t is el lehetett érni egy faluról küldött jelentés szerint.416 Hamarosan kiütközött azonban az amerikai szőlőültetvények káros vonása is, mert az amerikai alany a hazai talajon hamar pusztult. Zala megyében, Szek- szárdon a sok költséggel telepített amerikai fajok 5-6 év múlva 7/10 részben elpusztultak, úgy hogy 1899-ben már újból a régi fajokkal tettek kísérletet. Egy kát. hold telepítése 1000 frt körüli összegbe került. A Balaton partján azonban 1899-ben még nem ütköztek ki ezek a hibák. Az újság tudósítása szerint az egyik 1100 n-öles parcellán 90 magyar akó bort szüreteltek.417 Itt kell megemlítenem a Somogy megyei Gazdasági Egyesület szőlőtelepítéssel kapcsolatos magatartását. Ez az egyesület 1890-ben még elzárkózott a fi- loxéra elleni védekezés minden intézményes jellegű módozatától. 1893 tavaszán azonban a földművelésügyi minisztérium támogatásával szénkéneg bizományi raktárt állított fel Kaposváron, ahol a gazdák beszerzési áron kapták a szénké- neget és a használatához szükséges gépeket és eszközöket.418 - 1894-ben pedig már amerikai szőlőtelepet mérettek ki, ahová eladásra szánt vesszőket ültettek.419 A telep ii kát. hold volt és noha 1898-ban egy megrendelő 85 000 db vesszőt vásárolt - amit a sajtó sietett kikürtölni420 — utóbb mégis válságba jutott ez a telep. 1900-ban már az került szóba, hogy Darányi Ignác földművelésügyi miniszter átveszi azt az állam részére. Az amerikai vesszőben ugyanis sokan csalódtak, mert költséges az oltása és a gondozása, amíg termőre fordul.421 Erre a köztudottan ráfizetéses „üzlet”-re az állam már nem kölcsönt adott, mint a telepítések esetében, amikor a parasztoktól megkívánta a segélyként juttatott összeg visszafizetését, hanem megvásárolta azt az elsősorban nagybirtokosokat tömörítő Gazdasági Egyesülettől! A szőlő pusztulásával azonban egyáltalán nem állt arányban az újratelepítés. 1895-ben keserűen írja a Somogy, hogy a pusztasággá változott virágzó somogyi szőlők alig-alig regenerálódnak, noha a Balaton-parti településre most már szívesen jönnek az eleinte nehezen toborzott telepesek. De e telepítések nagyon keveset lendítenek az elpusztult szőlészet helyzetén, mert bizony sok helyen, ahol azelőtt 4-500 hold szőlő volt, most alig van 50-60 hold. Sok községben a „polgárság” kenyere pusztult el a szőlőkkel.422 Igen valószínű, hogy ez a nagy pusztulás is oka volt annak az országos jelenségnek, amely a földárak hihetetlen magasra ugrásában jelentkezett. 1893. június 9-én a földművelési miniszter rendeletben utasította a megyék közgazda- sági előadóit, hogy az utolsó 5 év alatti birtokérték emelkedésről adjanak be jelentést. Gaál jelentése szerint a földárak kát. holdanként 230-ról 270 frt-ra, kivételesen, kisebb parcellákban 300 frt-ra emelkedtek, míg silányabb talajon 100- ról 200 frt-ra is emelkedett 1—1 hold föld ára. Szőlőért ugyanannyit fizettek, mint a szántóföldért, ha arra alkalmas volt. Kaposvár környékén azonban már ekkor a jó szántóföld holdjáért 400 frt-t is adtak. - A haszonbér 1888 és 1893 között kát. holdanként általában 1 frt-tal emelkedett, vagyis a föld minőségétől függően 5-10 frt körül volt holdanként. A mezőgazdasági napszám emelkedett, bár nem mindenütt. Általában a férfi napszám 80 kr-i frt, illetve télen 40-50 kr volt, a nőknél 30-50 kr-val kevesebb, a gyermekek napszáma 15-40 kr között moz79
