A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában

A különböző mezőgazdasági gyárak léte természetesen befolyásolta a vetés- terület alakulását. Megnőtt a kereskedelmi növények vetésterülete. Ezek közül a lent 1893-ban még csupán Csököly határában termelték, mintegy 295 kát. holdon, másutt ezt és a kendert is csupán elszórtan, házi használatra vetették. Utóbb a lengyár megindulásával a lentermő területek mennyisége is megnőtt.

Egyes nagyobb uradalmak azonban már ekkor is több növényfélével kísérleteztek, hogy kevéssé használható talajukat is ki tudják aknázni. így figyelemre méltó gróf Somssich József kaposújlaki uradalmában a rizstermelés. 1890-ben folyóvízzel öntözve, igen silány talajon folyt itt a termelés és a kimutatható tiszta haszon 1 kát. hold után 36 frt 12 kr volt és a szalmát az állatok etetésénél tudták értékesíteni. Ebben az esztendőben Kaposújlakon 650 n.-ölön termeltek rizst.391 Egy igen primitív géppel történt koptatás után 44% rizskását és 5 611 o polyvaféle héját kapták, ahogy ezt a közgazdasági előadó a földművelésügyi miniszternek jelentette.392 - Erről a rizstermelésről a helyi sajtó is hírt adott 1891- ben, megírván, hogy nemrég 56 pozsonyi mérő rizst termeltek ott. A koptatás sok nehézséggel járt, mert koptató gépeket és eszközöket nem volt érdemes beszerezni. Ebben az évben a fiumei rizskészítő gyár ingyen végezte ezt el, hogy ezzel is serkentse a gazdákat a vizenyős és hasznavehetetlen földrészeken történő rizstermelésre. A fent említett 56 pozsonyi mérő rizs 1 3/4 holdon termett és 63 forintot jövedelmezett.™

Néhány Somogy megyei uradalomban ricinust is termeltek; 1 kát. hold 244 kg ricinusbabot adott, melynek mázsája 9-12 frt, a tiszta jövedelem tehát holdanként 10 frt. Ennek kezelése azonban nagyon hosszadalmas.39'1

1912-ben már arról is hallunk, hogy a nagykanizsai Pátria kávégyár részére a környék somogyi falvaiban cikkóriát és a megyében lévő szeszgyárak számára burgonyát termelnek.™

Utóbb a cukorgyár megnyitásával kapcsolatosan megnőtt a cukorrépával bevetett terület holdszáma is. 1901-1905 között 5477 kát. hold volt a cukorrépával bevetett terület, 1906—1910 között már 1100 holddal több és 1911-1915 között már 6562 kát. holdra ugrott fel a cukorrépával bevetett terület holdszáma.395

Ez a nagyméretű cukorrépa termelés természetesen nagyobb munkaerőt is igényelt, bár kifizetődő volt, mert egy számítás szerint 1 kát. hold cukorrépa utáni tiszta jövedelem 87 frt 5 kr volt.397 Eleinte a MIR bérleten lévő több ezer hold répát a környék napszámosaival műveltették meg, a bérgazdaság saját kocsiján szállítva a munkásokat a földre. Jobb napszámot és hosszabb elfoglaltságot adtak nekik, mint a környék gazdái, akik hamarosan munkás nélkül maradtak. A Somogy című laphoz több gazdaságból beküldött panaszos levél szerint: „Az óriás birtokok agyonnyomják a kisebbeket, mint az ország annyi vidékén.”398 Peddig ennek a panasznak nem volt igaza, mert más a kaszálási munkára felső megyékből szlovák munkásokat hozatott a kaposvári uradalom intézősége, sőt több nagyobb gazdaság is Somogybán.399

Ennek is meg volt azonban a maga gazdasági oka. A bérletek vezetői haszonra törő gazdálkodásukban nem akartak lemondani egyetlen holdról sem, a környék munkásai számára azonban legnagyobb fizetés a használatra kapott néhány hold kukorica, vagy egyéb célra rendelkezésükre bocsájtott föld volt. Egy újsághoz beküldött levélben maguk a parasztok írták, hogy amióta árendások vannak, azóta a tarlóról is leszorították őket, mert gépekkel aratnak és csépelnek. Nem kapnak harmados rétet, elesnek a fűbértől. „Pedig a szegény ember-