A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
nek egy fejős tehén többet ér ioo frt adósságnál! Egy kis tej, egy kis túró pótolja a zsiradékot, miből kifogytak, mert disznóik mind eldöglöttek.” Panaszolják, hogy eltiltották őket az erdőről a fahordástól, nem kapnak feles kukorica, krumpli és hajdina földet. Ezután már elképzelhető „mint gondolkodik a szegény pógár ember.”400 A MIR bérleten nagyon jól beváltak a Nyitra megyei munkások, akik értettek a cukorrépa műveléshez és akik rendszerint családostól jöttek, asszonyok és gyermekek is kaptak munkát. 1908-ban pl. félezer nyitrai munkás keltett feltűnést Kaposváron, akiket különvonat hozott oda és szekéren vitték ki őket a „bankosok bérletére”. Ezek a munkások fizetésük egy részét természetben .kapták meg, szekéren vitték ki nekik a vasútra a zsákba rakott terményeket.401 A gazdasági felügyelői jelentések, de ezek a „szűr alól írott” panaszok is azt mutatják, hogy a legnagyobb csapást ebben az időszakban a parasztság számára a szőlő pusztulása jelentette. Említettük, hogy a parasztság tömegesen állt át szőlőtermelésre, melyet jövedelmezőnek talált. 1885-ben 35 177 hold szőlő volt a megyében. A filoxéra - a már évekkel előbb elkezdődött szarvasmarha vész után - úgy érte a parasztságot, hogy szinte beleszédült. A megye közgazdasági előadója 1890. július 13-án még arról írt, hogy 21 községben konstatálták hiva-: talosan a filoxérát, de háromszor annyira tehető azoknak a községeknek a száma, ahol ez a szörnyű kór máris pusztított.402 Egy félévvel később így ír: „A kisebb birtokosok többnyire tétlenül engedik szőlőiket pusztulni, s miután ugyanis mindenki arra számít, hogy szőleje mielőbb kipusztul, annak gondozására vajmi kevés gondot fordítanak sok helyen” - írta Gaál Gyula a földművelésügyi miniszternek.403 1890. év folyamán a filoxéra miatt zár alá vett somogyi községek száma 47, 1892-ben 73, 1898-ban 96 és 1900-ban 99 volt. 1895-ben a filoxéra 16 272 hold területet, az összes szőlőbirtok 46%-át pusztította el.404 Keserűen írta a Somogy című lap 1894-ben, hogy az a megye, amely ezelőtt 1000 akó számra adta el a bort, most maga is vásárolja azt, sőt, - sört fogyaszt!403 A szőlőpusztulás nagy mértékére felfigyelve a földművelésügyi miniszter szorgalmazta az immunis homok telepre való szőlőültetést. A megye gazdasági felügyelője, Gaál Gyula büssüi birtokos, egy amerikai szőlőtelep felállítását szövetkezés útján próbálta megoldani, de - ahogyan írta - „a szövetkezés útja nálunk még nem szokásos, a közönyt és a bizalmatlanságot legyőzni alig lehet, célszerű lenne, hogy a szőlőtelepet a Mezőgazdasági Ipar Rt létesítse.” Nyilvánvaló, hogy ez az elképzelés nem felelt meg a központ intencióinak, amely éppen a szegények tönkrejutásán akart volna segíteni, mert megijesztette az az óriási méretű kivándorlási hullám, amely a déli területekről, elsősorban Szlavónia felé megindult. Ennek mértékét statisztikai úton nehéz megállapítani. A megye közgazdasági felügyelője már 1891-ben felfigyelt erre és megírta, hogy a megyéből a kivándorlás Szlavónia felé sohasem tömeges, de folytonos. Nemcsak a felaprózódott birtokú, tönkrement szegényparasztok, hanem a mezőgazdasági cselédek is kivándoroltak és ritkán tértek vissza.407 Nemcsak a kivándorlás elhárításának gondolata játszott azonban közre abban, hogy a felsőbbség a szőlők újratelepítését szorgalmazta. A filoxérától elpusztított vidékek közelében nem volt olyan uradalom, amely munkát adhatott volna a szőlejüket vesztett kisembereknek. A kormánynak kellett tehát intézked77
