A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
aránylag nagy területet foglaltak el. Az 5 holdon aluli gazdaságok főként kert és szőlő felé orientálódtak, mert ez képes nagyobb jövedelmet adni. Az 1-5 holdas szegényparaszti gazdaságokban már a szántóföldi gazdálkodás dominál, bár jelentős szerep jut a szőlőgazdálkodásnak is (de a parlagon heverő szőlők magas hányada mutatja, hogy ezek a gazdaságok nem heverték még ki a filoxéra pusztítását). A 10-100 holdas és azon felüli uradalmakban is a szántógazdálkodás dominál. Az erdők viszont itt meglehetősen elfogytak, ebben a birtokkategóriában majdnem maradéktalanul értékesítették a fát, amikor erre alkalom nyílott. Konkréten vizsgálva e korszak mezőgazdasági problémáit, meg kell állapítanunk, hogy a szántóföldi gazdálkodásban már mutatkozik némi előrehaladás, modernizálódás. 1871-ben Somogy megye területén a szántóföld 25,70%-a még ugar volt.380 A megye közgazdasági előadójának 1893 májusában kelt jelentése szerint a megye 659825 kát. hold művelés alatt álló területéből 81 181 kát. hold,386 vagyis a terület 12%-a volt ugar. A központi statisztikai feldolgozás szerint viszont 1901-1905 között az ugar terület 7,3%, 1906 és 1910 között 5,3% és 1911 és 1915 között mindössze 3%.387 A szántóföldi gazdálkodásban tehát a váltógazdálkodás hódít tért, ami elsősorban a takarmánynövények elterjedésével magyarázható és ami a mezőgazda- sági struktúra megváltozására utal. Az 1870-es évekhez képest modernizálódott a szántóföldi termelés terménynemek szerinti megoszlása is. Még ekkor a termő területnek jóval több mint 60%-án extenzív gabonatermelés folyt, 1901 és 1905 átlagában a termőterületnek 52%-án termeltek gabonát, 7%-án zabot, 22%-án tengerit, kölest, babot, stb., míg ipari növény termett 1,9 és takarmányféle 14,7%-on. 1905 és 1911 között a gabona területe újabb 3%-ot veszített és ezt részint a zab, részint a takarmány- növények foglalták el. Az ipari növények termő területe az 1873. évi 0,9%-ról 1,9, illetve 1905 után 1,5%-ra nőtt, ami a mezőgazdasági ipar fellendülésére is utal.388 Konkréten vizsgálva ezeket az adatokat, úgy tűnik, hogy a megyében a ga- bonaneműek termelékenysége kb. az országos átlaggal azonos. Jó közepesnek minősített termés esetén a búza kát. holdankénti átlaga 7-8, a rozsé 7, az árpáé 5-6, a zabé 6, a repcéé 4 q körül mozgott. A burgonya és a répa a kisbirtokosok, a zsellérek és a gazdasági cselédek életfenntartásához volt igen fontos - a köz- gazdasági előadó jelentése szerint - e termés jó vagy rossz volta igen nagy mértékben befolyásolta a megye lakosainak életkörülményeit.389 Itt jegyezzük meg, hogy egy 1894-ben készített számítás szerint az egy kát. holdra eső búza tiszta jövedelme 56 forint 20 krajcár volt.390 Emlékeztetnünk kell arra, hogy éppen a nagybirtokosok egy része volt az, aki a mezőgazdasági ipar fejlesztését szorgalmazta, illetőleg birtokain megteremtette. A mágnások, akik közül többen jártak külföldön és látták a rentábilisan gazdálkodó kapitalista mezőgazdasági üzemeket, a nagyobb haszon elérése érdekében szorgalmazták az ilyen jellegű mezőgazdasági ipari létesítmények létrejöttét. így például Inkey báró, akinek Csurgó mellett volt birtoka, „kiverekedte” a Fiedler lengyár Csurgón történő felépítését. Pallavicini őrgróf mosdósi birtokos, aki a Magyar Általános Hitelbank elnöke volt, ajánlotta azt 1890-ben, hogy a bank vegye bérbe Esterházy herceg kaposvári uradalmát és ott létesítsenek cukorgyárat. Széchenyi földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter megvalósította a barcs-somogyszobi vasútvonalat és a következő esztendőben lábodi birtokán felépült a keményítőgyár. 75
