A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
száma 8112, a segédszemélyzeté pedig 11 266 !36' A tulajdonképpeni iparban dolgozók összes számához viszonyítva tehát a segédszemélyzet aránya már 58%-ra ugrott. Nehéz helyzetben vagyunk, amikor a megye iparán belül a kisiparosság létszámát próbáljuk meghatározni. Az 1896. évi kamarai jelentés szerint 1891-ben a kisiparosok száma 4965 volt, 1896-ban pedig 4911. Az 1900 és 1910 évekből már csak a segéd nélkül dolgozó iparosok számát figyelhetjük meg, mert alapjában véve nagyrészt ezek alkották a kisiparosságot. Az előbbi esztendőben ezek száma 5109, az utóbbi évben pedig 5741 volt.368 Vagyis a 90-es években kisebb csökkenést mutat a kisiparosok számának alakulása, ami valószínűleg a Szlavónia felé irányuló kivándorlással állott összefüggésben. 1900 után már ismét növekszik számuk, bár arányaiban tekintve az ipari népességnek mindössze 42%-át alkották. A segéddel dolgozó iparosok, akik közül a 20 segédnél kevesebbet foglalkoztatókat a szakirodalom ugyancsak a kisiparosokhoz sorolja, 1910-ben 9104 főt foglalkoztattak 3850 ipari üzemben. Számításaink szerint tehát 1910-ben az összes ipari segédszemélyzetnek 19,2%-a (38 vállalatban 2162 fő) dolgozott a nagyiparban, és 80.8%-a a kisiparban.31’9 A kisiparosok életéről nehéz képet kapnunk. A helyi lapok többször cikkeznek nehéz helyzetükről, az elavult ipartörvényről, az elhanyagolt tanonc- oktatásról. írnak az öldöklő versenyről, amely a gyáripar és a kisipar, illetve egy-egy szakmán belül különböző cégek között folyt, amelynek sok üzem esett áldozatul. Időnként még a céhtörvényeket is visszasírják, amelyek azelőtt útját állták az öldöklő konkurrencia-harcnak. A kaposvári városi ipartestület 1897-ben alakult meg, de iparostársadalmának már 1874-től volt ipartársulata, amelyet a cipész, szíjgyártó és kötélgyártó cégek a társulati tagok, özvegyek és rászorulók segélyezésére hozott létre. 1886- ban már székházuk is volt. A Kaposvári Kerületi Munkásbiztosító Pénztár 1907- ben alakult, nagyobbrészt az 1891-ben létesített Kaposvári Kerületi Betegsegélyző Pénztár tagjaiból.3'0 A megyében 1891-ben Csurgón volt 136 tagot, Marcaliban 130, Nagyatádon 166, Tabon 97 tagot számláló ipartestület, ezenkívül alakult Szigetváron egy, és a kamarai kimutatásban Kaposváron is szerepelt, mely utóbbinak taglétszámát a jelentés nem közli. Az 1887. XVII. te. csak népes helyen engedélyezte az ipartestület alapítását, ahol legalább 100 iparos élt. 1896-ban már az előbbi helységeken kívül Babócsán, Barcson, Kéthelyen, Lengyeltótiban, Nemesviden és Szőlős- györökön volt ipartestület, s az összes taglétszám 2325 volt, a babócsai ipartestület adatai nélkül.371 A kisiparosság egy része tehát már ki akarta használni az ipartestületi formát, érdekei védelmére. Többségüknek azonban maguknak kellett megküzdenie - szervezeti támogatás nélkül - az adódó problémákkal. És ez bőven akadt ebben az időszakban is. Állandó problémája volt az iparosságnak például az ipartörvény revíziója, de a kormány által benyújtott reformtervezet 1908-ban országszerte, s így Somogy megyében is igen nagy visszatetszést keltett.3'2 Foglalkoznunk kell még a háziiparral is, amely ez időben kissé előretört, ami a népesség szegényedésére is mutat. Kosárfonás, fűzfavessző, gyékény- és 7°
