A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
szalmafonással egyre többen foglalkoztak, s terjedt a szövés és gépvarrás is. Ezt propagálják, mezőgazdasági háziipari kurzusokat is rendeznek olyan helyeken, ahol a nyersanyag (fűzfa, nád, sás) megtalálható.3'3 E háziipar alapjaiból nőtt ki a Csáki és Dörner stuccatúra nádfonat és szalmahüvely készítő gyár, amelynek főtelepe Kéthelyen volt. Társascégként indult, de 1907 áprilisában betéti társaságként nádfonat és szalmahüvely készítő gyár címen alakult újjá.374 A háziipar általában a faluhoz kötődött. Ez éppúgy a nagybirtok akciója és propagandája volt azzal a céllal, hogy lekösse maga számára az igen fontos időszakos munkásréteget, a nagy mezei munka elmúltával is rendszeres kenyérikeresetet ajánlva neki, - mint ahogy a nagybirtokhoz kötődött nagyrészt a kialakult mezőgazdasági gyáripar is. Az is elsősorban az ő érdekeit szolgálta, vagyonát gyarapította. A mezőgazdaság Ebből az időszakból maradt ránk egy igen fontos statisztikai felmérés, amelyből globális képet alkothatunk magunknak a megye gazdasági életében beállott változásokról a kapitalizmus kezdetétől annak teljes kibontakozásáig. A I. B. sz. táblázatunk adatai mutatták, hogy 1885 és 1895 között a szántóföld aránya a megye területén belül nagyon megnőtt és igen nagy mértékben csökkent viszont a legelő és az erdő, sőt a filoxéra hatására a szőlőterület is, amely közel 8000 kát. holddal lett kevesebb. Az 1909-ben végrehajtott kataszteri kiigazítással kapcsolatos és a megye területét művelési ágak szerint feltüntető kimutatás változatlannak mutatja a szántóföld területének arányát, bár számszerűségét tekintve a szántóföld területe az eltelt 19 év alatt közel 50000 holddal megnövekedett. A rét és a kert számadatait tekintve változatlan, viszont megnőtt az 1885 és 1895 között erősen csökkent legelőterület, és valami keveset nőtt a szőlő és az erdő területe is.375 Ezt a táblázatos adatoknál is kirívóbban mutatja rajzunk, amely a legfontosabb négy termelési ág változását ábrázolja 1849 és 1909 között. Az 1849. évi adatokat 100-nak vettük és ehhez viszonyítottuk a következő időszakokban a szántóföld, a rét, a legelő és az erdő területének mennyiségi változását. Egészen nyilvánvaló, hogy a táblázat és az ábra adatai mögött a gazdasági életben bekövetkezett igen fontos változások húzódnak meg. A XIX. sz. második felének törvénytárát, vagy a megyék által hozott szabályrendeletek sorát lapozva újabb és újabb rendelkezések szúrnak szemet, amelyek az erdők újra ültetéséről, a legelő feltörés megakadályozásáról, a legeltetés rendjének szabályozásáról, vándortanítók előadásairól, háziipari tanfolyamokról stb. intézkednek. E gazdasági „felpezsdülés” a megye területén intézményesen is jelentkezik. 1874-ben Somogy területén még csupán egy állatorvos működött hatósági alkalmazásban, 1890-ben számuk már elérte a 20-at.376 Tudomásunk van arról is, hogy a megye területén a 80-as években közgazdasági előadói státust létesítettek és ezt a tisztségnek tekinthető posztot elsőként gróf Széchenyi Imre töltötte be, akinek jelentése Somogy megye közgazdasági állapotairól mindmáig is e korszak kutatói számára nélkülözhetetlen adatokat nyújt. Hivatali utóda ugyancsak kitűnő gazda: a büssüi Gaál Gyula, kinek részletes jelentései kitűnő körképet adnak a megye mezőgazdaságának helyzetéről.377 71
