A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
mogyi földekre. A Magyar Általános Hitelbankot az osztrák Rotschild-csoport hozta létre a Creditanstalt-tal x 868-ban, s ez létesítette a kaposvári cukorgyárat. Arról is tudunk, hogy a magyar hitelbank által finanszírozott üzemek zömében a német finánctőke 1890-től már rendszeresen részesedett. A Kaposvári Cukorgyár esetében a német Blqichröder-bank és a Disconto Gesellschaft volt érdekelve a bécsi Creditanstalton kívül.362 Mindezeket már a kortársak is észrevették, sőt szóvá is tették. Leopold Lajos röpirata éppen Somogy megyei példát említ elrettentésül a kerület ipari elmaradottságára nézve, amikor arról ír, hogy a kendert és a lent egy Csurgón letelepedett cseh gyáros vásárolja meg, készítteti ki és a félgyártmányt külföldre adja el, hogy utóbb az ország a saját lenét lényegesen drágábban vásárolja vissza ponyva, zsák és vászon alapjában.363 Ez is fontos és nem elhanyagolható oldala, s bizonyos iparágakban jellemzője volt megyénk kialakult új iparának. Hatott azonban a kialakuló új monopolkapitalizmus Somogy iparára más vonatkozásban is. Az 1870-es, 80-as évek kisebb gépgyárai eltűntek, s ez valószínűleg a létrejött vaskartell befolyásának tudható be. A szénsavkartell kártékony hatását pedig megérezte megyénk szappanipara. Ezzel egyidejűleg azonban azok a somogyi nagybirtokosok, akik, mint látni fogjuk - éppen nyersterményeik kedvező piaca érdekében szorgalmazták a gyáripar fejlődését, tőkeerős üzemek létesítését a megye területén - a részvénytársaságok igazgatósági tagjaiként és részvényeseiként közvetlenül is részesültek a gyáripari vállalkozások hasznából.364 Somogy megye, amely ekkor már tipikusan nagy- birtokos megyévé alakult át, a feudális színezetű finánctőke jellemző vonásait viselte az ekkor kialakult gyáriparán. Hiszen a gyáriparnak jóformán csak az az ága alakul ki a megyében, amely a mezőgazdasághoz kapcsolódott. Gondolunk itt a lábodi keményítőgyárra, a cukorgyárra stb. Még a kaposvári vasgyár is. mezőgazdasági gépek javítására, kútfúró gépek készítésére, stb rendezkedett be. Somogy alapjában véve mezőgazdasági megye maradt, s nagyrészt ennek szolgálatában fejlődött ki gyáripara. De már létrejött és elősegítette az új osztályt az öntudatos munkásosztály megszületését. Ha most a gyáripar fejlődésétől, tulajdonképpeni kialakulásától el is tekintünk, a társadalmi struktúra változása is mutatja már az idők változását. 1891- ben még nyolc százalék körül volt a megyében az iparból élők aránya az egész lakosság számához viszonyítva. 1910-ben a népességnek 11,34%-a élt már iparból a megye területén, és 1910-re ez az arány 15,58%-ra nőtt.365 - (De az iparos osztályon belül is tért hódít a tulajdonképpeni ipar, amikor is 1900-ban az ipari keresőknek még csupán 95%-a foglalkozott tulajdonképpeni iparral, de 1910-re ez az arány 96-ra növekedett. A háziipar és a vándoripar már háttérbe szorult.) Ha ezt Dunántúl, vagy az ország fejlődéséhez viszonyítjuk, az arányeltolódás még nem mutat döntő változásra, mert hiszen a Dunántúlon 1900-ban 13,9, 1910-ben pedig 16,2%-a lakosságnak iparból él.366 Somogy tehát elmaradt a Dunántúlhoz viszonyítva, de az arány változása mégis a megye gazdasági életének fejlődési irányát reprezentálja. A statisztikai adatok további tanulmányozása világosan megmutatja, hogy a tulajdonképpeni iparon belül is üzemkoncentráció, a nagyobb létszámmal dolgozó üzemek alakulása irányába mutat a fejlődés. 1900-ban, az önálló iparosok száma a megyében 7026, a segédszemélyzet 8751. 1910-ben az önálló iparosok 69
