A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
a Siemens és Halske cég felépítette a villanytelepet Kaposváron. Ezt a telepet 1900 végén vette át a cégtől 330000 koronáért a város. 1902-ben 7000 korona nyereséggel dolgozott. Fogyasztóinak száma állandóan nőtt és a közüzemi igazgató már Überlandzentrale megépítésével akarta megoldani a megye teljes villamosítását is. 1912-ben két 300-300 lóerős Litzenmayer-féle nyersolaj motorral kezdett működni ez a villanytelep, amelynek igénybevétele addigra már nagyon megnőtt.298 A Nicholson-gyár által szállított gépóriások azonban nem működtek megfelelően. Sok támadás érte a telep vezetőjét, mert a váltóáramra való áttérés helyett ezeket a gépóriásokat szerezte be, amelyek évente 25 vagon nyersolajat fogyasztottak és hatalmas rázkódásokkal és a környék süllyedésével óriási pánikot idéztek elő.299 A villamosítás problémája már korábban is jelentkezett a megye egyéb területein is. Barcson hosszabb ideig szó volt erről, amíg végül is 1909-ben a nagyközséggé alakult település villanyvilágítására az ottani sertéshizlaló rt. kapott koncessziót, amely a technikai kivitelezéssel az Egyesült Villamossági Részvény- társaságot bízta meg.300 A megye másik nagy településében, Szigetváron, Péccsel kapcsolatosan akarták megoldani a villannyal való ellátást és Nagyatádon egy gőzmalomtulajdonossal léptek ez ügyben szerződésre, hiszen itt a nagy gyár is sürgetővé tette azt, hogy mielőbb villanyenergiát szerezzenek.301 Csurgón Láng Mór 1911-ben alapította meg hengerműmalom és villamos- sági üzemét, amelyből utóbb a Csurgói Villamossági Rt. nőtt ki.302 1910-ben merült fel először az ötlet a Balaton körüli villanjrvilágítás megoldása érdekében egy központi villanytelep létesítésére.303 1911 júliusában megalakult a Balatonvidéki Villamossági Részvénytársaság 800 000 korona alaptőkével, amely a Hazai Villamossági Rt-vel kötött szerződést 900 lóerős telep létesítésére. 1913-ban elkészült az aszófői áramfejlesztő telep, de a Somogy megyei part villamosításának ügye továbbra is válságban volt és ezt már csak a jövő oldotta meg.304 A kő, föld, agyag stb. iparágban az 1906. évi felmérés csak néhány téglagyárat említ. Kiemelten kell tárgyalnunk a Borovitz Manó-féle vállalkozást, amely 1911-ben Azbeszt, Cement, Pala és Cementárugyár Rt-vé alakult és a Bo- rovitz-féle szabadalom alapján palagyártással kívánt foglalkozni.305 Itt kell megemlítenünk, hogy Borovitz Imrének, aki ennek az üzemnek vezetője lett, több találmánya volt, köztük egy új útburkoló anyag, amely versenyzett az aszfalttal.30“ Ennek a gyárnak „vetélytársa” is volt, Balogh István Kaposváron hirdette cementgyárát, amely cementlapokat, istállóberendezéseket, etető és itatóvályu- kat, falburkolatot, tetőfedő cserepeket, oszlopot és egyéb vasbeton munkát is elvállalt.307 Ezzel az iparággal kapcsolatosan kell megemlékeznünk egy, a század elején Németországban űzött és igen propagált gyártási módról, a mészkőhomok-gyár- tásról. Hazánkban egyedül a Schlick gyár volt erre berendezkedve Budapesten és az állíttatott fel 1900-1904-ig Somogybán 3 „gyárat”: Csokonyán, Nagybajomban és Bogláron.308 Ezek nyilván kisebb üzemek lehettek, mert semmiféle gyáripari nyilvántartásban nem szerepelnek. Csupán egy újsághírből értesülünk arról, hogy Fonyódon 1910-ben állott a Magyarhoni Cement- Téglagyárnak mennyezetfonó gyára, amely az évben kigyulladt, tetőzete teljesen leégett.309 62
