A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában

Ezen iparágnak volt jelentős képviselője megyénkben a tabi gőztéglagyár,, amely 500 munkást foglalkoztató nagyméretű üzem volt. 1913-ban tulajdonosa pénzzavarba került és bebiztosított gyára kétszer égett le, úgy hogy csalással vári oltan került bíróság elé. Ez év novemberében a székesfehérvári közgazdasági bank árverést kért 400000 korona bankkövetelés fejében, de ugyanazt kívánt egy brüsszeli cég is, amely ugyancsak kölcsönt adott e gyárra. Decemberben 329 000 koronáért az újonnan alakult Balatonvidéki Tégla- és Cserépgyár Rt. részére vásárolta ezt meg egy ügyvéd.310

A megyében több téglagyár alakult ebben az időtájban, amelyek általában hosszú életűek voltak. Ekkor vetették meg alapjait az Első Kaposvári Gőztégla és Cserépárugyárnak 1908-ban és még ugyanebben az esztendőben létesült a Brenner és Grünfeld közkereseti társaság téglagyára Zákányban. Két évvel később jegyezték be a céglajstrom könyvekbe az Első Böhönyei Gőztégla-, Cserép- és Cementáru gyárat.311 - A nagyatádi téglagyár 1907-ben alakult, de ennek élete csupán egy évtizedig tartott.312

A fafeldolgozásban a megye egyik legjelentősebb üzeme Barcson 1895-ben alakult: a Nasici Tanningyár és Gőzfűrész Rt., amely a Hazai Bank érdekkörébe tartozott.313 Ugyanehhez az iparághoz tartozott az 1902-ben alakult botgyár, amely utóbb Csurgóval összeépült Alsókon működött. Ezt a gyárat 1905-ben Somogyberzencei Faipari és Botgyár Közkereseti Társaság címen jegyezték be a céglajstrom könyvekbe, amelyet 3 csurgói lakos hozott létre (két kereskedő és egy bérlő) és amelynek helyén és berendezéseivel alakult meg 1914-ben a Somogy- berzenczei Fauáru és Botgyár Rt.314

Az ehhez az iparághoz tartozó Mayer Vilmos-féle kocsigyárat 1904-ben jegyezték be a cégbírósági lajstromkönyvbe is.315 Még ebben az esztendőben a veszprémi kiállításon is aranyérmet nyert, s 4 beküldött kocsijából 3-at azonnal megvásároltak. A »gyár a helyi lap tudomása szerint ekkor már közel 50 embert foglalkoztatott.310

A bőrgyártás terén 1876-ban Marcaliban alakult tímár cégről már megemlékeztünk, amely ugyanott tímár- és gépszíjgyárként működött 1912-ben, amikoris Sonnenfeld vásárolta meg a Krausz családtól, megszüntetvén az 1877 óta működőkaposvári fiókot.317

Ugyancsak Marcaliban alakult 1910-ben a Roszmanith testvérek bőrgyára, amely ez időben a második fontos bőripari cég volt Somogy megyében.318

Itt kell megemlékeznünk Szigetvár legfontosabb üzemeinek egyikéről, a Neumann-féle cipőgyárról. Ez a gyár az első világháborút megelőző években nehézségekkel küzködött. A helyi lap tudósítása szerint 1913-ban részvénytársasággá alakult nagyrészt családi alapon.319 Ekkor a gyár 100-120 munkást foglalkoztatott és kitűnő gyártmányokkal büszkélkedhetett. Már a következő esztendőben azonban törölték ezt a céget, a Szigetvári Cipőgyár Rt.-t a céglajstrom könyvekből.320 Ügy tűnik, a pénzügyi krízis hatott itt, amelynek fő oka a külföldről kis vámtétel mellett érkező sok áru, illetve a cipőkkel kereskedők 3/4 részének fizetésképtelenné válása volt.

A szövő- és fonóiparban ekkor vetették meg Somogybán a gyáripar alapjait. Ezt jelzi az Első Nemzeti Jutagyár (Föderl és Bányai) Közkereseti Társaság 1904. évi megalakulása Kaposváron.321 A két textilmérnök, akiknek Újpesten volt hasonló gyáruk, Kaposvártól ingyen telket és 5 évi pótadó mentességet, továbbá amortizációs kölcsönt kértek és ennek ellenében felajánlották, hogy mo6}