A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
vonalak hálózata, mert a bátaszék-dombóvár-kaposvár-zákányi vasútvonal közvetlenül kapcsolta a megyét a Déli-vasúthoz, amivel Somogy terményei közeli, utat nyertek a tengerhez. 1873-ban már szóba került a duna-drávai vasút építése, amely Tolna és Somogy megyék számára egyaránt fontos, mert más vidékeket kapcsolna be Trieszt és Fiume felé. Úgy hírlett, hogy egy francia pénzügyi csoport (élén a párizsi Frény) támogat egy olyan tervet, amely szerint egyesíteni fogják az ország összes- délnyugati vasútvonalait.195 Ezek közé tartozna az előbb említett duna-drávai vonal is, amely 1874-re már felépült, de a Somogy című lap szavaival élve „kritikán aluli”. A vasútvonal a Duna előtt 5-6000 ölre véget ér, megáll a homok és rekettyésben, onnét kell fel és lerakodni, majd tengelyen „vánszorogni” a Dunáig.196 Ez valóban rendkívül nehézkessé teszi a szállítást. Ezen a duna-drávai vicinálison eleinte naponta két vonat közlekedett a pályán, de a század végén már 38 személy és 50 tehervonat haladt át rajta naponta.197 A megye közlekedési hálózatának kiépülése statisztikailag is lemérhető. 1870-ben a szállítási vállalkozásokban 36 önálló, 82 hivatalnok és 203 munkás, vagyis összesen 321 személy volt érdekelve.198 1891-ben a közlekedésben alkalmazottak száma 1001,199 s ebben a számban már a személy- és áruszállítás növekedése is visszatükröződik. A vasútépítés változatlanul központi kérdése volt a megyének az egész korszakon át. Az igények növekedésére jellemző, hogy amíg az 1860-as években állandóan a sárba ragadt kocsi és az ezzel kapcsolatos problémák szerepeltek a helyi lap hasábjain, 1883-ban már a vasútvonalak óriási várakozási idejét emlegetik rendszeresen. Előfordult, hogy Szentlőrincnek helyszűke miatt, gabonaszállítmányt kellett visszautasítania.200 A raktárhiány miatt igen sok vasútra szállított áru ment veszendőbe.201 Az alig megindult modern közlekedés hamarosan komoly reformra szorult és ennek egyik útja a vasútvonalak államosítása volt. Somogy területén másodrendű vasútvonalak voltak csak, így ezek államosítása már a következő időszaknak vált feladatává. A közlekedési útvonalak közül egyre jelentősebb szerep jut az olcsó vízi- utaknak. A Dráva, amely Somogyot Stájerországgal, Ausztriával kötötte össze, mindig elsőrendű fontosságú volt és így szabályozásának kérdése is többször foglalkoztatta már Somogy lakosait. 1876-ban felmerült a Barcsnál építendő Dráva- híd terve, ami rendkívül fontos volt a nyersanyagban gazdag Szlavónia természeti kincseinek kiaknázása és tovább szállítása végett. A hídépítés tervét különösen a drávamenti földbirtokosok sürgették; herceg Schaumburg Lippe és Jan- kovits László főispán fel is ajánlották - kölcsönként 6%-os kamattal - a felépítendő híd költségeit a kormánynak.202 1882-ben épült fel az első híd Barcson, amely erős fahíd volt, 12 m magas és 320 m hosszú. 1883-ban nyitották meg ünnepélyesen. S ezzel kezdődött el a megye egyik legnagyobb forgalmúvá vált településének, Barcsnak rendkívül fontos kereskedelmi szerepe.203 A híd mellett azonban változatlanul igen fontos szerepe volt a Dráva hajózás kérdésének. Ez a rendkívül nehezen hajózható folyó igen fontos viziút volt, mert gazdag nyersanyaglelőhelyeket kötött össze piacterületekkel. A Dunagőz- hajózási Társaság első gőzhajója 1856-ban jelent meg Barcson. Eleinte a hajók 44
