A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
méltó gondolat ez egy olyan megyében, amely közlekedési és iparfejlesztési problémákkal küzködött. Ezek a problémák elevenen éltek a gazdasági élet felszíne alatt, de a megye nagybirtokos vezetőinek érdeke ritkán engedte feltörni azokat. E problémák közül a legégetőbb a közlekedés volt, mely egyaránt szívügye volt birtokosnak, kereskedőnek és iparosnak. Közlekedés, kereskedelem A vasútépítés fontos közügy volt már az 1860-as években. Ehhez azonban tőke kellett, melyet helyi erővel nem lehetett megszerezni. 1860-62-ben a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint Somogy területén még egyetlen pénzintézet sem volt, csupán Csurgón volt tanácskozás tárgya” egy segélyző egylet alakulása.188 És érdekes módon, éppen Csurgón, ebben a megye perifériáján fekvő mezővárosban vetették fel először az első megyei vicinális vasútvonal: a Kaposvár-Csurgó-Zákány vonal kiépítésének tervét is. Ez közvetlenül kapcsolta volna a megyeszékhelyt - a Zákány-Zágráb-Fiume már meglevő vasútvonal segítségével - a tengerhez. Utóbb már ennek a vasútvonalnak Kaposvártól Dombóvárig történő kiépítését is tervbe vették - a sajtó hasábjain. Ez az ún. Közép- Somogyi vasút több uradalom számára is rendkívül előnyös. Az 1868. június 29-i megyegyűlés úgy határozott, hogy átengedi a vasút számára a kisajátításra szánt földeket.189 Egyelőre azonban csak a szigetvári vasútvonal épült ki Szigetvártól Pécsig, amit 1868 májusában adtak át a forgalomnak és amelyen júniusban a helyi sajtó szerint már „roppant szállításokat” bonyolítottak le.190 A megyének ekkor, a 60-as évek végén még nem is volt másutt vasútvonala, csupán a két szélén: a Balaton partján és Szigetvár-Barcsnál. Érthető tehát, hogy a dombóvár-zákányi vasút tervét élénk figyelemmel kísérte a megye közvéleménye, annál is inkább, mert ez lett volna a legrövidebb út a Dunához. 1869-ben a tolna-somogyi konzorcium a Springer bankházzal egyesülve készült elkezdeni a munkát és a tervbe vett területen tulajdonos gazdákat önzetlenségre, kisajátítandó földjeik olcsó áron való átengedésére szólították fel.191 A helyi sajtó állandóan foglalkozott e vasút tervével, melyet a „magán érdekek előtérbe törése” akadályozott mielőbbi elkészülésében. A kaposvár-bátaszéki vasútvonal megépítése kapcsán pl. 1871-ben a „Fekete leves” című rovat a megye két legnagyobb földbirtokosai közt helyet foglaló Zichy és gróf Festetics családot pellen- gérezi ki, akik horribilis összeget kívánnak a vasút céljaira kisajátításra kerülő földjeikért. Utóbb ugyanezzel a kérdéssel vezércikk is foglalkozik.192 A dombóvár-zákányi vasútvonalat 1870-ben engedélyezték és az első vonat 1872-ben haladt át rajta. Kaposvár ezzel a vonallal kapcsolódott bele először az ország vasúthálózatába. E vasútvonal fontosságát illusztrálja, hogy már 1873-ban panaszkodnak, hogy a dombóvár-zákányi vasútvonalon a rossz sínek kicserélése miatt igen lassú a közlekedés, Kaposvártól 9-10 óra alatt érnek Zákányba.193 Nyilvánvaló, hogy ennek a szárnyvonalnak az építése, amelyhez olyan sok reményt fűzött Somogy megye közönsége, ugyanazoknak a vasúti panamáknak körébe tartozik, mint annyi sok más az akkor épült vasútvonalak közül.194 S mégis sokat jelentett Kaposvárnak is és a megyének is a lassan épülő vicinális43
