A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
5- Hogy a pusztai telepen a kisdedek kellő ápolásáról, a gyermekek oktatásáról és iskoláztatásáról a telepesek vallás felekezeti szükségleteinek kielégítéséről gondoskodva legyen, egy-egy telepállomány a papok és a jegyző haszonélvezetére adatik át. — Minthogy többféle vallásfelekezetüek, de főleg rom. kath. és reformátusok, ez iránt a kadarkúti plébános és a hencsei református lelkésszel történt megállapodás, mindegyikre 25 házaspárt számítva 14 1/2 holdas telepállomány haszonélvezete engedtetvén át nekik. Egy kataszteri hold ára 130 frt-ban, s egy telepállomány a földet számítva csak tehát 1950 írtban lett megállapítva, melyhez jön 540 frt házépítési költség,, egy teljes telepállomány, ára tehát 2490 frt, mely összeget minden telepes a következőképpen tartozik törleszteni: a) az első öt év alatt fizet utólagos részletekben évi 20 irtot. b) a fennmaradó részt az egész tartozástól számítandó 4% kamattal, a 6-ik évtől kezdve oly hosszúra kikötött idő alatt törleszti egyenlő utólagos félévi részletekben, hogy évente tőke és a kamat törlesztésére együttvéve csak 6%-ot fizet, a telepesnek azonban jogában van összes tartozását akár egyszerre, akár nagyobb részletekben rövideb idő alatt is törleszteni. Midőn tartozását ekként le törlesztette az egész telepállomány a telepes kizárólagos tulajdonába megy át Somogyvár, 1893. február hó 28-án. Maradtam kiváló tisztelettel ifj. gróf Széchenyi Imre telepítés kormánybiztosa megbízásából Kovács József titkár SML.: Megyei közgazdasági előadó iratai. 1894. 13. sz. Eredeti tisztázat. 12. 1896. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az „élelmiszerek és italok” iparág helyzete kapcsán a Kaposvári Cukorgyár működéséről1 „A mezőgazdasági iparrészvénytársaság kaposvári cukorgyára tavaly 112 munkanap alatt 635 849 mm czukorrépát dolgozott fel és pedig 51 000 mm ho- mokczukorrá és 10 000 mm nyers czukorrá. Dolgozott a gyárban naponta átlag 350 férfi napszámos, 60-90 kr. napi bér mellett. A szakmunkások heti keresete 12-14 frt. volt. A gyárban alkalmazott 50 női munkás napi bére 45 krra rúgott. A répa túlnyomóan Baranya, Somogy, és Tolna megyéből, a czukorgyártáshoz szükséges mészkő a baranya megyei abaligeti, és bükkösdi kőbányákból, a kőszén a pécsi kőszénbányákból, a pirszén pedig részben a pécsi, részben pedig az osztraui kőszénbányákból szereztetett fel. Az előállított gyártmányok túlnyomó része Olaszországba szállíttatott. A czukorárak általános és tartós hanyatlása, az aránylag drágán beszerzett czukorrépa minőségében mutatkozott fogyatkozás a gyárüzemet felette kedvezőtlenül befolyásolta.” 299
