A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
1881-ben ugyanez a lap így ír: a terméseredmény’ nagyon rossz, cséplési eredmény szerint szem után 2-4-szeres volt a termés, a régi mérték szerint keresztenként i, néhol másfél mérő gabona termett. „Polgár telkeken rosszabb gazdálkodás, slendrián régi rendszer és soványabb földekben elképzelhető a fentebbiek után, hogy minő termés volt? Csak az a polgár aratott gazdagabban, ki vasekét használt, mélyebben szánt és gondját viseli telkének. Pedig vannak községek, melyekben kevés ilyen polgárgazdára találhatunk.”86 Ekkor már valóban kiütközött az az óriási különbség, amely a nagyobb gazdaságok gépi művelési rendszere és a paraszti gazdaságok között fennállt. S ezt fokozta az is, hogy általában a paraszti gazdaságok is külterjesen gazdálkodtak. Rozsot termeltek, árpát, s legfeljebb még káposztát. A fajtaváltás hiánya miatt évente óriási pusztítást végzett a földeken az üszög és a rozsda, s rendszeresen visszatérő csapás volt az egerek pusztítása. Fontos termény volt még, különösen a parasztság körében a hajdina. Igénytelensége miatt kedvelték nemcsak Somogybán, hanem Baranyában, Zalában és Veszprémben is, ahol a silányabb földekbe rendszeresen ezt vetették.87 Ha a soproni kamara 1876. évi jelentését fellapozzuk, akkor azt látjuk, hogy Somogybán a szántóterület 62,5%-án gabona (búza, rozs, árpa) volt elvetve, kukorica, hüvelyesek, burgonya és répa termett a szántóterület 21,1%-án, ipari növényt (kendert, lent és dohányt) 0,9%-on, olajos növényt (repcét, lenmagot stb.) 0,5%-on termeltek. A megművelt területnek 6%-át szőlő foglalta el, míg a fent maradó 9,0%-on takarmánynövényt és egyéb, itt nem említett növényeket termeltek.88 Eszerint még 1870-hez képest is nőtt a megművelt területeknek gabonával bevetett része. Ez a kép külterjes gazdálkodást mutat. Ha tehát gabonaértékesítési nehézség lépett fel - ami ekkor már jelentkezett is akkor valóban súlyossá vált a megye lakóinak helyzete. Feltűnik ebből a kimutatásból, hogy az azelőtt jelentékeny termelési ágazatok háttérbe szorultak. Nézzük meg például a dohánytermelést. 1876-ban mindössze 871 hektár területen (1515 kát. holdon, vagyis 2020 magyar holdon) termeltek dohányt. Ha meggondoljuk, hogy 1850-ben csupán egy járásban, a szigetvári járásban 1178 magyar holdon termelték ezt a növényt, akkor azt kell mondanunk, hogy az állami dohánymonopólium a paraszti gazdálkodás egyik legjövedelmezőbb ágát tette tönkre a megyében 20 esztendő alatt. S e véleményünket csak megerősíti az a tény, hogy 1882-ben Somogy megyében a - Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint - 14 községben, 1309 V2 kát. holdon termeltek dohányt.89 Vizsgáljuk meg azonban azt a kérdést is, hogy a kortársak miképpen látták Somogy megye mezőgazdaságának hasznát. Milyennek rajzolták le a gazdálkodás képét? 1870-ben jelent meg a Gazdasági Lapokban „Gazdasági és kereskedelmi tudósítások Somogyból” címen egy rendkívül elkeseredett hangú beszámoló. A megye nagy gazdasági „hátramaradása” évekre vetíti elő árnyait. „Minden készlet ott hever a magtárban, padlásokon” . . . „kereskedőt legfeljebb álmodban látsz.” ,. . - „A piacok el vannak hagyatva, a közlekedés tökéletesen lehetetlenné vált.” Az iparosok csak lézengenek és a kereskedők úgy fogják a vevőt. „Majd minden harmadik háznál szállást kér a nyomor, koldusság, csőd, sőt több helyen 29
