A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között

kértem az egyesületet, hogy kebeléből egy bizottságot küldjön ki, mely a szarvas­marha-tenyésztés ügyét kezébe venné, s a vmegyét bizonyos tenyészkerületekre osztaná fel, melyek szerint a bika kiosztás megfelelőleg történhetnék. De a gazd. egyesület minderről tudni nem akar. Ennek folytán e napokban személyesen jártam a földmívelésügyi miniszté­riumban s biztosítottam egy módot, mely által legalább a jövő évben a gazdasági egyesület visszautasító magatartása daczára a bikakiosztás ügyében legalább va­lami történni fog. Mi a megyei szarvasmarha állományra nézve tett személyes tapasztalataimat illeti, azt jegyezhetem meg, hogy az uradalmaknál különösen tisztavérű nyugati marhának behozatala és tejgazdaságok berendezése folytán a szarvasmarhatenyész­tés rendkívül nagy lendületet vett, s Somogy vármegyében e tekintetben az utolsó években nagyon szép haladás észlelhető. A tiszta magyar fatja szarvasmarha te­nyésztése ellenben véleményem szerint hanyatlásnak indul az uradalmaknál is, mi mindenesetre azon körülményre vezethető vissza, hogy a nyugati marha nagyobb tejelő és hízó képességénél fogva gazdaságilag nálunk jobban kifizeti magát, mint az igásmarhaként első helyen álló magyar fajta. A kisbirtokosok szarvasmarha állományában azonban kivéve oly helyeket, hol nagyobb uradalmak közelében sikerült egyik vagy másik községnek jobb bikára szert tenni, javulás nem igen észlelhető, mi részben a felette hiányos legeltetési viszonyokban leli indokát, főleg pedig abban, hogy kevés és nem megfelelő mi­nőségű bikák vannak használatban, s nézetem szerint úgy a bikavizsgáló bizottsá­gok eljárása, valamint a hágatási engedéllyel el nem látott bikák ellenőrzése na­gyon lazán történik. E tekintetben gyökeres reform volna helyén, s nemcsak állami és gazdasági egyesületi segély által a községek megfelelő bikák beszerzésére serkentendők, ha­nem a használatban levők szigorú ellenőrzése volna valamely úton megfelelőbben eszközlendő. Reményiem, hogy a mezőrendőri törvény e bajon valamit segíteni fog. A megyei gazdasági egyesületek működését illetőleg megjegyezhetem, hogy a központin kívül csakis a csurgói vidéki egylet működik, mert a szilli és nagyatádi tevékenységüket beszüntették, a balatonvidéki pedig még nincs teljesen megala­kulva. A központi egyletnek a szarvasmarhatenyésztés terén kifejtett működése pedig a fentiekhez képest egyenlő a semmivel. Mert egyebet nem tett, minthogy f. é. szeptember hó 18-án Kaposvárott szarvasmarha díjazást rendezett, mely czélra 20 db 10 frankos aranyat tűzött ki. De a tenyésztők között érdeklődést nem tudván előidézni, csak 4 tehén lett a díjazásra, mely csak magyar fajú marhára volt kiírva, bevezetve, s ezek közül egy sem találtatott díjra méltónak. Sokat írhatnék még e tárgyról, de azon reményem, hogy tek. főállatorvos úr által kívántaknak ezzel megfeleltem, bevégzem soraimat, azon kéréssel, hogy ve­lem ide vonatkozó nézetét szinte közölni, s a mennyiben az általam kifejtettel szemben más véleményben volna, erről külön értesíteni szíveskedjék. Fogadja tek. uraságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Büssü, 90. november 13-án. SML.: Megyei közgazdasági előadó iratai, 1891. 42. sz. 291

Next

/
Thumbnails
Contents