A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
(A íőállatorvos jelentése eredeti tisztázat, a közgazdasági előadó által írott jelentés fogalmazvány, aláírás nélkül.) 71891. január 14. A méhészeti vándortanítónak a somogyi méhészet helyzetéről írott jelentéséből részlet Nagyságos Közgazdasági előadó Űr! Somogy megye méhészetére vonatkozólag a Nagyságod által hozzám 1890. évi 60. sz. a. intézett felhívására vonatkozólag,1 - van szerencsém tisztelettel a következőkben válaszolni: Somogy megye területe általában igen kedvező volna a méhtenyésztésre. Sajnos azonban, hogy a méhészek, amely azelőtt Somogy megyében nagyban és sikerrel űzetett, felette lehanyatlott. Az okszerű méhészkedés nagyon kevés haladást mutat. Ennek okait abban látom, mert sem a közigazgatási hatóságok, sem az egyes birtokosok, gazdasági egyesületek, körök nincsenek áthatva annak fontosságárul, hasznot hajtó voltáról, őszintén megvallva, igyekezetem nem hozta meg azon eredményt, amelyet vártam. Pedig méltán várhattam azt, mert már a volt Miniszter Gróf Széchenyi Pál ő Ex. ja kedvéért is, kiváló gondot fordítottam Somogy megyére. De bizony Ő Excellentiájánál, dacára ötszöri Lábodon létemnek nem bírtam azon kegyet megnyerni, hogy csak egyszer is méltatott volna előadásom meghallgatására: egyáltalán nem érdekelte, nem volt vágya az iránt, hogy meggyőződést szerezzen magának mikénti működésemről. Hasonlóképp Csépán Antal volt Alispán úr is úgy gondolkozott, hogy lemúlt már a méhek ideje: nem lehet azokkal bírni, cifra kasokkal is mesterkélni. Sőt kerületemben Somogy megye az egyedüli, amelyben még mindig, - habár ez idő szerint közbenjárásom folytán felfüggesztve -, fennáll azon szabályrendelet, amely szerint a szőlőben méheket tartani nem szabad, mert azt tartják, hogy azok ott kárt tesznek. S ezen felfogást táplálják többen a Főszolgabíró urak közül is. Többször volt esetem, hogy amiatt őket felvilágosítanom kellett. Egyesek természetesen vannak, akik a méhészet iránt érdeklődnek, az okszerű méhészkedést felkarolták, s megtanulták, annak folytán jövedelmező méhészetet űznek.2 SML.: Megyei Közgazdasági előadó iratai 1892-93. csomó. JEGYZET: *Gaál Gyula közgazdasági előadó Büssüben 1890. december 27-én kelt levelében felszólította Dömötör László kerületi méhészeti vándortanítót, hogy tegyen jelentést a méhészet Somogy- megyei helyzetéről, amelynek alapján a kérdést a földművelésügyi miniszterhez írott jelentésében taglalni tudja. 2 A jelentés további részében felsorolja a vándortanító a Somogy megyében méhészkedőket, ezek száma mindössze 23, köztük van két uradalom és 21 nagyrészt pap vagy tanító. Jelentésének második felében javasolja, hogy kötelezzék a tanítókat a községi faiskolában méhes tartására és kezelésére. A jelentés Szekszárdon kelt 1891. január 14-én. 292
