A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között

Az előző intézkedéseket szervesen egészítette ki az erőszakszervezet, a csendőrőrsök számának szaporítása. Ezekben az években kapott csendőrséget Iharos- berény (1908. január), Böhönye (1909. július), Drávafok (1910), Toponár (1911) és Szülök (1913).02 A valamennyi újonnan felállított őrs működési területén nagy kiterjedésű földbirtokok találhatók, és jelentős aratósztrájkok zajlottak le 1905- 1907-ben. Az alispáni évnegyedes beszámolókban állandóan vissza-visszatér: „A csendőrség szaporítására okvetlenül szükség van.”113 Az aratósztrájkok gyors elfojtására, az „exponáltabb őrsökhöz” 1909. tavaszától lovascsendőröket osztottak be. Akkor csak a kaposvári, a szigetvári és a nagyatádi járásokba helyeztek el lovascsendőröket. Ugyanakkor a járási székhelyeken is szerveztek hasonló meggondolásból csendőr lovasjárőrt.:/‘

A nagybirtokok és a megyei vezetés urait meglepte 1908-ban a Szeumre-féle Tolna-Somogyi agrár szervezkedés megindulása. Szemere Kálmán tevékenységet Tolna megyében kezdte meg és fokozatosan terjedt át szervezőmunkája Somogy- ra. A nagy latifundiumokon a kisbérlet-rendszert, a földbérlő szövetkezetek alakítását és az olcsó lakóház építését vette programjába.50

A gazdasági programpontok megvalósítását Szemere, az akkor alakult Szabad Gazdák Egyesületének keretén belül óhajtotta megvalósítani. Politikailag Szemere viszont lojális volt a hatalommal szemben. Agitációjában nem a rendszer, hanem a korrupt tisztviselők, a tolvaj uradalmi tiszttartók ellen lépett fel.

Szemere a meggyőzés fegyverével akarja a nagybirtokosokat jobb belátásra bírni és hangoztatja a kisparasztság nevében, hogy „mint testvérek akarunk bevonulni a latifundiumokba.”57

A fentiek túlzott hangoztatása ellenére a nagybirtokosok azonnal lecsaptak a kezdeti szervezkedésre. 1908. május elején az igaÜ járásból érkezett főszolgabírói jelentés alapján a főispán e hó 9-én megtette a szükséges rendőri intézkedéseket; „miután a kérdéses kiáltványok tartalmát tényleg erősen izgató és osztályharcot hirdetőnek” - találta.’8 A kiáltványok politikai hatásáról nincs tudomása és az ,, . . . agrár zendülés legkisebb tünetei sehol sem mutatkoztak” jelenti a főispán. A szomszéd megyéből terjedő agrár-szervezkedéstől megrémült főispán megjegyzi, hogy három évvel korábban a Tolna megyei szakcsi járás volt az, amely ,, . . . arató sztrájk idejében jelentős szerepet játszott az izgatás terén, melynek hullámai akkor átcsaptak a szomszéd Somogy megyei igali és tabi járásokba is.” A főispán ezért a két szomszédos járás csendőrőrseinek a megerősítését kéri a felsőbb hatóságától. A mozgalom Tolna megyei éber figyelése miatt Szemere úgy gondolta, hogy a hónap végén Kaposvárra hívja össze titokban szervezőit. Május 24-én a helybeli Erzsébet-szállóban egy rendőrcpicli Szemerét felismerte és őt még aznap délben az utcán, a vonattal érkező Tolna megyei szervezőit, - 21 községből - a vasútállomáson letartóztatták.59 A rendőri kiutasítás után a főispán az alispánnal egyetértőleg Somogy megyéből kitiltatja Szemerét, dacára, hogy a „ . . . netáni izgatásáról, illetve annak káros eredményéről ezideig tudomásunk nincs, és a vármegye területén mindenütt a legteljesebb rend és nyugalom uralkodik.”00 A következő év nyarán újból találkozunk Szemerével Somogybán, ezúttal az igali járásban. Először májusban kért engedélyt a göllei és az attalai népgyűlésre. A főszolgabíró elutasította Szemere kérelmét. Ezután június 16-án délután, engedély nélkül tartotta Attalán a gyűlést. A helyi elöljáróság a rendkívüli nagy tömeg miatt nem merte felszólítani Szemerét a község elhagyására. Mosdósról, amikor este kilenckor megérkezett a csendőr járőr, Szemere már előtte negyed órával eltávo252