A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között

Somssich Béla pedig csak 1471,62 koronát fizetett évente és ő még csak a virilista lista közepén volt.44

Amíg a nagybirtokosok megfelelő politikai kapcsolataikkal, nem utolsó sorban a megyei felső vezetésben az adminisztrációban lévő tagjaikkal képviselve voltak, a somogyi nagybérlők is szervezkedni kezdtek. 1914. nyarán az egyik somogyi nagybérlő Barta Emil korábbi kezdeményezése nyomán megalakult a Magyar Földbérlők Országos Szövetsége. Barta, Somodor községben 4000 kh-t bérelt és évi adója 2599 korona volt. A földbérlők szövetségének most az országos alelnöke lett a rendkívül agilis szervező és hírhedt kizsákmányoló Barta Emil. A szövetség elsősorban politikai és gazdasági jellegű volt, és az agrárszocialista mozgalom, a gazdasági munkások ellen, a még biztosabb profitszerzésre irányult.4,3

Az 1905-1907-es dunántúli agrármozgalmak után az uralkodó osztály ellen- támadásba kezdett. Somogybán is elsődlegesnek tartották a falu, az agrárproletár- ság elnémítását és szervezkedésének megelőzését. 1907-től 1911-ig a nagybirtokos - nagytőkés politika offenzívában volt és sikerült az ellenfél erejét jelentősen megbénítani. Az 1907-es cselédtörvénnyel pedig nagyobb szabadkezet kaptak a nagybirtokosok és bérlők gazdaságukban a munkaátvállalókkal szemben. A többségében a cselédek kiszolgáltatottságát törvényesítő törvénycikk, a fokozottabb gazdasági kizsákmányolást hivatott biztosítani. A gazdasági sztrájkban való részvételért a 45. § b. és e. pontja értelmében azonnal elbocsáthatta a cselédet a munkaadó. A 3. § szerint a 18 éven aluliak a „gazda házi fegyelme alatt áU”-ottak.46

A főszolgabírói intézkedések, a csendőrségi fokozottabb ellenőrzések az 1905-ös sztrájkmozgalmak helyén megszaporodtak. A helyben lakó agráproletár sztrájkvezetőket, a sztrájk résztvevőit állandó megfigyelés alatt tartották. A hatósági terrort mutatják azok a preventív intézkedések Somogybán, amelyek az agrárszocialista mozgalom ellen irányultak. Az 1907. március 15-től a következő év március derekáig Somogybán, a földmunkások közül a szolgabírók elítéltek 61 főt összesen 259 napra és 2025 korona pénzbírságra. A SZDP országos pártvezetőségének jelentése megállapította, hogy a földmunkások szövetsége ellen „a hatósági üldözések egyre fokozódtak”. - Ezért - „a haladás már nem olyan rohamos”. Az elítéltek száma Somogybán Torontál és Temes megye után következik 1907-1908-ban. A közigazgatási hatóság pl.: „Kilitiben 34 munkást 194 napi elzárásra ítélt”.4' A következő 1908-1909. március 15-ig terjedő időszakban betiltottak vidéken 6 gyűlést, és felfüggesztettek 5 szervezetet, amelyet a szociáldemokraták szerveztek.48

A nagybirtokosok ellentámadása gazdasági síkon az aratósztrájkok ellen már évekre tekinthetett vissza a megyében. Tulajdonképpen 1906. április 8-án 70 somogyi nagybirtokos elhatározása nyomán született meg a határozat, hogy az 50c kh-on felüli birtokosok holdanként 20 filléres hozzájárulással egy közös sztrájkellenes alapot hoznak létre. A befolyt összegből egy kétezer fős idegen tartalékmunkás sereget biztosítottak három hétre az esetleges sztrájkok idejére.49 1909-ben a Földművelésügyi Minisztérium az aratáshoz Mezőhegyesen 5000 főnyi mára- marosi és székelyföldi aratót összpontosított. „Ha az országban valahol aratósztrájk üt ki, Mezőhegyesről nyomban munkásokat küldenek arra a vidékre, hogy az aratás zavartalan lefolyását biztosítsák.”50 A nagybirtokosok a háború előtti években állandóan visszatértek a fenti fogáshoz. Utolsó adatunk 1914. júliusából való, amikor a megyéket értesítették a munkástartalék felhasználásának lehetőségéről."1

251