A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között

a 340 állításkötelesből 72-en megszöktek.15 A következő évben dacára, hogy a katonaköteles 17—42 éveseknek megtiltották a kivándorlást, de „ . . . mindenféle kerülő utakon Horvátországon keresztül kiszöktek.”16 A helyi lap az utolsó békeévben bevallotta, hogy: „A háborútól való félelem megsokszorozta az Amerikába igyekvő kivándorlók számát. A határrendőrségek még soha annyi szökevényt nem tartóztattak le, mint a múlt napokban. Ez a magyarságot megtizedelő baj, most fokozottabban terjed, pusztít. Egész községek férfinépe hagyja ott lakóhelyét és a háború réme elől inkább a tengerentúlra menekül. A gazdasági nyomorúsághoz hát a kivándorlásnak új oka járul, a háborútól való félelem. így történt meg, hogy a gyékényesi és a Csáktornyái határrendőrségek a múlt napokban kétszázötvennél több kivándorlót tartóztatott le, akik egyben katonakötelezettek is.”17 Az 1914-es sorozáson már átlagban járásonként 6ó fő maradt távol. A szigetvári és a nagyatádi járásokban évek óta 100-150 fő között mozgott a katonaszökevények száma.18 Az 1914-es év első negyedévében hivatalos engedéllyel 383 útlevéllel, 470 egyén vándorolt ki.19 A második negyedévben 123 útlevelet adtak ki.20 A kiszököttek számadataira nem sikerült rátalálni az 1914-es év első feléből.

Ezek után feltehető a kérdés, vajon az uralkodó osztály nagybirtokos tagjai nem figyeltek fel, nem ismerték fel a kivándorlás veszélyeit, és mivel óhajtották azt megakadályozni? - Egyáltalában volt-e valami hasznuk a kivándorlásból? Az első nagy hullám 1908 előtt végétért, majd a csúcspontját 1912-ben újból elérte. A forradalmi fellendülés idején, 1905-1907 között megszabadult az uralkodó osztály az elégedetlen agrárproletárság jelentős részétől. Néhány év múlva a hazaküldött pénzmennyiségből pedig különféle parcellázások révén a nagybirtokosok jelentős összeghez jutottak. Közben a föld ára jelentősen emelkedett és elérte holdanként az 500-1600 koronát, míg a rétek 1000-2000 korona között váltakoztak.21 Az. Amerikából hazaküldött megtakarított dollárok most a földekbe, és a bankok trezorjaiba kerültek. A helyi munkaerő csökkenésével igaz emelkedtek a napszámárak, de ezeket ellensúlyozta az előbbi tény és a sokkal olcsóbb idegenajkú földmunkásság.

A megyei törvényhatósági bizottsági közgyűlésen 1907. február 4-én többek között az alispáni előterjesztésben foglalkoztak a kivándorlással. Varga Dezső lelkész, megyei bizottsági tag szerint a mezőgazdasági lakosság kivándorlását csak a „ .. . nép földéhségének kielégítésével és a kisbirtokra nehezedő terhek könnyítésével lehet megakadályozni.” Ennek érdekében javasolta Varga a következőket: „1. A hitbizományi rendszer megszüntetendő; 2. A kincstári, valamint alapítványi birtokok mezőgazdaságra alkalmas része parcellázandó; 3. Nagybérlet 500 k. holdon felül nem engedélyezhető; 4. Az állami eredetű papi birtokok csak kisbérleti rendszer szerint kezelhetők; 5. Az adómentes létminimum megállapításával s a másod- osztályú kereseti adó eltörlésével új kataszteri becslés alapján a földbirtoknak, úgyszintén mindennemű örökségének felfelé fokozatosan emelkedő adóztatása hozassák be.”22

A megyei virilista nagybirtokosokból álló törvényhatósági ülés gyorsan elutasította Varga Dezső haladást jelentő határozati javaslatát, és gróf Széchenyi Aladárnak a rendőri beavatkozást sürgető előterjesztését fogadták el. A nagybirtok sérthetetlenségét biztosítani, a kétszázezer somogyi földrevágyóval szemben, volt a hivatása a megyei legfelsőbb vezetésnek. A kivándorlás felett éveken át szemethunytak és csak üres szónoklatok hangzottak el. Amikor a katonaköteles férfiak a háborús készülődés évében 1913-ban, nagyobb számban útlevél nélkül

247