A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
hagyták el az országot és a megyét, megoldásként felállították a harmadik határrendőr őrsöt. 1908-ban a zákányi mellett a gyékényesi határőrsöt állították fel. 1913. október i-től pedig Barcson szervezték meg a harmadik őrsöt. A barcsi őrs két hónap alatt elfogott és visszatoloncolt kettőszázötven főt. Volt olyan nap, amikor 27 főt fogtak el, akik engedély nélkül akarták elhagyni az országot.2,5 Tehát most is, — a katonai háborús készülődések idején a terror, a közigazgatási és rendőri ügyintézés volt minden kényes kérdésnek a megoldója az uralkodóosztály részéről. A közigazgatási és csendőrségi terror megerősödésével 1907 után a kaposvári szociáldemokraták szervező tevékenysége is leszűkült. A hivatalos országos pártvezetés ezekben az években igyekezett mérsékelni a vidéki agrárszocialista szervezkedést. A helyi somogyi szociáldemokrata vezetők többsége ekkor faluról, az agrárproletariátus soraiból került az iparba, és sok szállal kötődött a falu életéhez. A szociáldemokrata irányítás alatt álló megyei földmunkás egyletek tevékenységében az 1908-1910-ig bekövetkezett apály után, 1911-től mérsékelt fellendülést tapasztalhatunk. A nyár folyamán, 1911. júliusában Nyisztor György országos titkár jelenlétében Barcson alakult meg a helyi földmunkás csoport. „Az alakulás főleg azért vált szükségessé, mert a munkások aratási szerződéseket kö töttek, mely rájuk nézve hátrányos. Hogy ezen a bajon segítsenek, szövetkeztek.”av Néhány nap múlva (július 23) Nyisztor, Drávaszentesen alakította meg a helyi csoportot.25 A szigetvári földmunkások csoportjukat megkésve 1913. március 28-án alakították meg, amikor már a helyi pártszervezet tízéves múltra tekinthetett visz- sza. Az alispán kénytelen volt három hónap múlva elismerni alapszabályukat, azaz tevékenységüket hivatalosan is gyakorolhatták.26 De a közigazgatási ügymenet nem volt évekkel korábban ilyen gyors. 1911. előtt hónapokig fektették, majd visszaküldték az alapszabályokat kisebb formai akadályokra hivatkozva, és néha évekig várni kellett egy-egy hivatalos elismerésre, vagy betiltására. Addig viszont egyesületi életet, vagy gyűlést nyilvánosan nem tartottak és a tevékenységét legfeljebb illegálisan gyakorolhatta a csoport. Amíg 1903-ban 5 helyi csoport, illetve küldött vesz részt Pécsett a Baranya—Tolna-Somogy megye földmunkás egyleteinek tanácskozásán, a háború kitörése előtt a mozgalmi apály után nagyjából ugyanott tartott a szervezés.2' Hasonló csökkenést, illetve stagnálást találunk a kaposvári szociáldemokrata pártszervezet taglétszámában is. 1908-ban kb. 900 fő, a szociáldemokrata párti munkások száma. Az 1911-es pártértekezlet szerint a kaposvári szervezet, a vidéki szervezetek között az ötödik helyen állt a 800 fős tagságával. A következő év. végén a vidéki szervezetek között a tizenharmadik helyen állt a 712 fős taglétszámmal.28 Az egyenletes előrejutás 1909-től egyedül a munkáspénztári tagság létszámában volt tapasztalható. Az 1909-es 9743 fős tagságról 1912-ben 12811 főre emelkedett a betegségre biztosított tagok száma.® A kaposvári szociáldemokrata vezetők közben értékes falusi szervező éveket kihagyva ekkor szinte csak a választójogi harcra, illetve a kormány választó- jogi reformja ellen mozgósítottak. A somogyi földmunkásság egyik vezető alakja Gyura János is - 1912-től Kaposvárra költözése után - ritkán vett részt a megyei földmunkások szervezésében.30 A korábbi években a vidéket szervezve az agrárproletárok között több osztályharcos akciót szervezett. Ezután felmerülhet jogosan az a kérdés, vajon milyen lehetőségei voltak 1907. után érdekeinek védelmére a somogyi agrárproletár és kisparaszti tömeg248
