A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között

Ha az önállóan kivándorlóknál a korviszonyokat nézzük, akkor azonnal látható, hogy a munkaképes férfiak hagyták el a szülőföldjüket. Az 1905-1907. közötti években a 20 éven aluli: 16%, a 20-29 évesek: 37,5%, a 30-39 évesek: 32,1%, a 40-49 évesek: 13,5%, az 50 éven felüliek viszont csak 0,9%-a az ösz- szes kivándorlóknnak.

Az 1911-1913 közötti években a 20 éven aluli: 11%, a 20-29 évesek: 33,9%

30-39 évesek: 30,9%, a 40—49 évesek: 20,8%, és az 50 éven felüliek 3,4 %-át teszik ki az Amerikába kivándoroltaknak.

Az összes kivándorlók Somogyból anyanyelvűk szerint a következők voltak :1J

magyar

német

szlovák

horvát

egyéb

összesen

1900-1904:

239

258

1

11

59

568

42,1%

45,4 %

0,2%

1,9%

10,4%

100%

1905-1907:

3414

804

1

347

255

4821

70,8%

16,7%

0,0%

7,2%

5,3%

100%

1908-1913:

3021

1122

127

147

4417

68,4%

25,4 %2,9%

3,3%

100%

összesen:

(1900-1913)

6674

2184

2

485

461

9806

68,1% '

22,30/o

0,0%

4,9%

4,7%

100%

A kivándorlók között magas számban vannak a megyei lakosság százalékarányához képest a német anyanyelvűek. Amíg az összes kivándorlók 22,3%-át tették a németek, a megyében addig a számuk 5,1%. A századforduló utáni első évek konjukturális amerikai lehetőségeit kihasználva a kivándorlók többségét a német anyanyelvűek tették ki. Néhány év alatt ekkor kemény munkával még jelentős pénzmennyiségre tettek szert a kivándorlók. Legtöbbjük azután hazatért és földet vásárolt. 1907 után a kétéves csökkenés után a háborúig, a kivándorlók egynegyedét még mindig a németek tették ki. 1905. után azonban abszolút többségben a magyar anyanyelvűek találhatók a somogyi kivándorlók között.

A kivándorlás legfőbb okának a már korábban idézett egészségtelen helyi földbirtokviszonyokat tartjuk. Az 5 katasztrális hold alatti 22 532 gazdaságban, amely az összes gazdaság 40,7%-át tette ki, összesen 41 007 katasztrális holdon - (az egész megye: 1 042 047 kh.) - amely az összes terület 4,0%-a gazdálkodott a szegényparasztság.

Az 5-10 k. holdon gazdálkodók, 10786 gazdaságban, mely az összes terület 23,9%-a 79 179 k. holdon gazdálkodtak. A nagybirtok kötöttsége mellett a további földszerzés lehetősége minimális volt Somogybán.

Az agrárproletariátus száma 1910-ben; cseléd: 65 339 fő, a mezőgazdasági munkás pedig 48 495 fő volt, azaz összesen: 113 834 fő.

Ha a fenti felsorolt kategóriákat a népesség szempontjából vizsgáljuk, akkor megközelítjük a valóságot, hogy a 265 348 fős mezőgazdasági népességből a fentiek meghaladják a 200000 főt, azaz a megye lakosságának kb: 5 5%-át.1,1

A gazdasági okok mellett az utolsó háborús előtti években elszaporodott a katonai szolgálat előli elmenekülés, azaz az útlevél nélküli kivándorlás is. A balkáni háborúk idején, az erőteljesebb behívások elől, már 1912-ben a barcsi járásból

246