A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
ságainak többségében nem volt vaseke. Egyéb talajművelő eszközök is, csak a gazdag parasztok birtokában voltak. A kisparaszti gazdaságok csakúgy, mint a vagyonosabbak, a nagyobb tőkebefektetésnél kénytelenek voltak bankkölcsönt felvenni. A nagytőke behatolása a mezőgazdaságba, bérletek és a jelzálogkölcsönök formájában a megyében, ekkor vált általánossá. A paraszti gazdálkodást az utóbbi terhelte, és gyakran a törlesztés elmaradása miatt kihúzták a földet a kisparasztok lába alól. A földek elaprózódásával a paraszti termelés egyre nehézkesebbé, így a korszerű művelésre alkalmatlanná vált. A megyében az első világháború előtt a szarvasmarha állomány alig emelkedett a tabi (Index: 1895) 102,9%, a nagyatádi 108,1%, és a marcali járásban 114,8%, addig az igalié 1895-höz képest 146,8%-ot ért el.10 Az itt lévő emelkedést elsősorban a módosabb parasztok érték el állataik számának növelésével. A szegényparasztok szántóterületük többségét továbbra is gabonaneműekel vetették be.11 Fokozta még a kisparaszti gazdasági problémákat fiz is, hogy a termelési átlageredmények a századforduló után földjeiken alig emelkedtek. Kitörni a kegyetlen mostoha viszonyokból a század első éveiben csak egyetlen úton lehetett, ez pedig a kivándorlás volt. Az 1899-1913. közötti kivándorlást összesítő hivatalos országos statisztikai kiadvány szerint a megyében 1904-ig ismeretlen, illetve jelentéktelen volt a kivándorlás. Azután ,,. . . hirtelen, s egyre fokozódóbban terjedt, a legutóbbi évek adatai azonban - 1912-t nem tekintve - a kivándorlást stagnálónak jelzik.” Somogyból art igaliból, főleg a németlakta községekből vándoroltak ki, majd a barcsi és a szigetvári járások következtek nagyságrendben. Ezután a nagyatádi és a marcali járások kivándorlási adatai a figyelemre méltók.12 A kivándorlási zónák szervesen összefüggtek a nagybirtokok, főleg a hitbi- zományok elhelyezkedésével. Somogyból 1900 és 1910 között kivándorolt 7247 fő, közben visszajött 2275 fő. így a kivándorlók javára 4972 fő a különbözet. 1911—1913 között kivándorolt 2540 fő, visszavándorolt 762, a különbség 1778 fő volt._Igv 1000 és ion között a megyét elhagyta végérvényesen 6750 fő- Az összes 1900-1913 között kivándorló közül 7340 fő a férfi. A kivándorlók közül Amerikába a fenti időszakban 9131 fő ment. Évi átlagban 680-an vándoroltak ki a tengerentúlra. Csak a háború előtti évben 1911- ,913-ban az összes somogyi kivándorló 98,1%-a Amerikába ment munkát keresni, ez 1390 férfit és 1101 nőt jelentett. Hazai foglalkozása a következő volt az 1905-1907, és az 1911-1913 között a kivándorolt somogyi, amerikás magyaroknak : őstermelés (földműves) bányászat ipar forgalom napszámos cseléd egyéb OSSZ. 1905-1907: 3292 490 473 56 26 4337 75.9% H.3% 10,9% 1.3% 0.6% 1911-1913: 1245 214 225 30 15 1729 72,0° n 12,4% 13.0% 1.7% 0.9% 245
