A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI A kiegyezés értékelése mindmáig történészek vitájának tárgyát képezi. Anélkül, hogy a vitában bárminő állást is foglalnánk, az alábbiakban megvizsgáljuk, miként hatott ez a politikai változás egy elzárt vidék gazdasági és társadalmi életére. A megye politikai vezetésében a kiegyezés után lényeges változás nem történt, hiszen 1860-tól már Csépán Antal volt az alispán és 1865-68 között is ő állt a megye közigazgatásának élén s e poszton maradt egészen 1889-ig. A főispán pedig Jankovich László 1865-től 1886-ig vezette a megyét és 1860-61-ben ugyancsak ő volt a megye főispánja. E személyi azonosság ellenére a megye vezetésében is világosan elhatárolható időszakok voltak, és ezek - természetesen - a monarchia politikáján belüli változásokkal voltak összefüggésben itt is.66 Megyénk életének pontos ábrázolásához azonban szükséges, hogy röviden megemlítsük azokat a politikusokat, akik a megye talajáról kiindulva jutottak ebben az időszakban fontos, országos hivatalokhoz és befolyáshoz. Volt egy időszak, amikor Somogy megyét a Somssichok megyéjeként ismerték. A neves ellenzéki politikus, a reformkori liberális ellenzék egyik vezéralakja, Somssich Miklós somogyi birtokos volt. 1867-ben felajánlották neki a megye főispáni tisztségét, de visszautasította azt. Az önkényuralom idején fia, az 1840-es években már jól ismert, de konzervatív politikát folytató („pecsovics”) Somssich Pál is visszavonult a politikai élettől. 1850-ben Bécsben titokban kiadott munkájával: ,,Das legitime Recht Ungarns und seines Königs” című röp- irattal magára zúdította a hatalom embereit, akik házkutatást tartottak nála, majd az 1851. évi Geringer-iratokban mint „schlechtgesinnt” szerepelt. Az [860-as években azonban Kaposvár követeként tűnik fel, és 1867-ben a képviselőház alelnöke. Az 1869. évi emlékezetes országgyűlési követválasztás alkalmával a kaposvári kerületben az ellenzék által jelölt Kossuth Lajos ellenében választási vereséget szenvedett, de 1872-ben már a képviselőház elnöke. Emellett szakosztály elnöke volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, elnöke a Somogy megyei Gazdasági Egyesületnek és igazgatósági tagja számos pénzintézetnek és gyárvállalatnak. E funkciók is mutatják, hogy a 10 000 holdon felüli nagy- birtokos, akinek apja 1869-ben alakíttatott birtokából hitbizományt, már belekapcsolódott a finánctőkés vállalkozásokba is. Somogyi képviselőként kapcsolódott bele az országos politikába az emigrációból történt hazatérte után Drávafokon gazdálkodó Bittó István, a későbbi 23
