A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kávássy Sándor: A szegényparasztság harca és mozgalmai Somogyban 1897-1907
a munkát.2ül Június io-én ugyancsak a Mezőgazdasági Iparrészvénytársaság kezelésében lévő Paprády-pusztán kezdődött cselédsztrájk,2''2 12-én pedig Felső- bü-pusztán Wolf Jenő bérletén az aratók léptek sztrájkba.2"3 Még ugyancsak június elején a belegi uradalomban hallunk 30 répamunkás és a bolhási erdőgazdaságban 33 erdőmunkás sztrájkjáról.254 Ezekkel nagyjából egyidőben a szigetvári járáshoz tartozó Erzsébet-pusztán kezdődött aratósztrájk.255 Július 17-én gróf Széchenyi Bertalan segesdi uradalmában 100 Békés megyei arató lépett sztrájkba, ugyanezen a napon a Barcs határában lévő Gulyás-tanyán 43 arató hagyta abba a munkát béremelést követelve.21” Július 19-én a zákányi bérgazdaság cselédjei,208 20-án a sánci bérgazdaságban szolgáló cselédek sztrájkoltak.253 Túlius 23-án a Szentlászló-pusztán dolgozó aratók szüntették be a munkát.262 Szeptember 6-án a Kálmáncsa községhez tartozó Lajosháza-pusztán Kurt Rab: bérletén tört ki cséplőmunkás-sztrájk.201 Ezeken kívül a lengyeltóti járásban fekvő balatoncsehi gazdaságban, továbbá a tabi járáshoz tartozó Nándor-major- ban és Bálványoson olvashatunk cseléd, illetve aratósztrájkokról. A balatoncsehi gazdaságban a sztrájkra a cselédeknek kimért gabona rossz minősége adta az okot.262 Külön kiemelés nélkül is világos, hogy az 1906. nyarán kibontakozó sztrájk- mozagalom arányait tekintve már jóval szerényebb volt, mint az előző évi. Ennek okaira alább majd más összefüggésben térünk vissza, mégis szabadjon itt röviden utalnunk arra a benyomásunkra, hogy: mintha ezekben a megmozdulásokban a cselédség aktívabb lett volna, sokkal inkább játszotta a kezdeményező szerepét, mint az 1905. éviekben, ahol - mint már mondottuk - ezt a szerepet az aratók ragadták magukhoz. Továbbá azt is le kell szögeznünk, hogy az 1906-ban lezajlott sztrájkok csaknem kivétel nélkül tartoznak abba a kategóriába, amiket az 1905. éviek jellemzése során politikai arculat nélküli bérmozgalmaknak neveztünk. Általában a bérek felemelésére, megjavítására irányultak, anélkül, hogy ezek mögött a követelések mögött forrásaink segítségével valamelyes politikai szervezettségnek, mozgatórugónak, vagy egyéb indítéknak nyomára tudtunk volna bukkanni. (Bár ettől függetlenül nem tartjuk lehetetlennek, hogy valahol a háttérben ezeknek is megvolt a maguk szerepe.) 1906. elejétől Somogybán is új elemeket hozott a szegényparasztság mozgalmaiba a Földmunkások Országos Szövetségének, illetőleg az Országos Munkásvédő Szövetségnek megalakulása és az ezek nyomában kibontakozó szervezkedés.263 A Szociáldemokrata Párthoz tartozó Földmunkások Országos Szövetsége - mint ismeretes - 1906. január 7-én Budapesten alakult. Alig egy hónappal ezután Somogybán is megindult a szövetség helyi csoportjainak létrehozása. A Szociáldemokrata Párt február 4-én tartott megyei értekezletén, melyen 8 megyebeli község 12 küldöttel képviseltette magát, Jóna Gábor pécsi kiküldött már ismertette a szövetséget és annak addigi tevékenységét.261 Február 18-án a Szociáldemokrata Párt Petőfi u. 8. sz. alatti, Hegyi-féle vendéglőben megtartott gyűlésen a Kaposvári Általános Iparos és Földmívelő Munkásképző Egyesület földmunkás tagjai kiváltak az egyesületből, és létrehozták a Földmunkások Országos Szövetségének Kaposvári Csoportját.260 A megyeszékhelyen történt zászlóbontás után nyomban megindult a vidéki földmunkásság megszervezése is. Eddigi tudomásunk szerint Szobon, Felsősegesden, Henészen,266 Csurgón,267 Somodoron,266 225
