A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kávássy Sándor: A szegényparasztság harca és mozgalmai Somogyban 1897-1907
Lengyeltótiban, Szöllősgyörökön, Vámoson"'1 alakultak a szövetségnek helyi csoportjai. Felsorolásunk — nyilván - korántsem teljes. A szervezkedéssel egyidejűleg azonnal működésbe lépett a hatalmi gépezet is. Csurgón a lengyár igazgatója elbocsátotta azokat a munkásokat, akik a szövetségbe beléptek. A szervezkedés élén állókat letartóztatták, 20 napi elzárásra és 100 korona pénzbírságra ítélték.2'0 Ugyanitt március 25-én ,,a földmunkások között való izgatás miatt” letartóztatta, a járás területéről kitiltotta és illetőségi helyére toloncoltatta a földmunkások szervezésére odaérkező Gyura Jánost a főszolgabíró.”271 Áprilisban a lengyeltóti főszolgabíró tartóztatta le a csoportok megszervezésére érkező Nyisztor Györgyöt, majd fellebbezési jogára való tekintet. nélkül rögtön foganatosította a 8 napi elzárásról szóló ítéletet és Szatmárra toloncoltatta.272 Májusban Kaposvárt bocsátották el a munkából a csoport elnökét.2'3 A hatóságok brutalitása érthető módon mély elkeseredést támasztott a szervezkedő földmunkásság körében. Megrendítően ad ennek, egyszersmind a koalíciós kormányzásból való kiábrándultságnak hangot Sroth Ferenc somodori földmunkás egykorú cikke: „Azt bömbölik Magyarország bitorlói, hogy új korszak virradt ránk, hogy lesz szabadság, lesz jog, lesz kenyér és mégis, ha mi, elnyomottak egy morzsa kenyérrel többet kérünk, akkor ránk uszítják a mindenre kapható zsandárokat. Gyűléseinket nem engedik a szolgabírák, csoportunk helyiségébe berontanak minden megkérdezés nélkül a kakastollas bestiák. De ez még nem elég. Nálunk különösen nem. Akit az egyletben találnak, azokat letartóztatják, becitálják és elítélik 50 koronára és tíznapi elzárásra. Hát ez az a híres 48, az a híres szabad Magyarország. Pokolba az ilyen szabadsággal, amilyen nálunk van. Ennél nagyobb jogtiprás még a sokat szidott szabadelvűek uralma alatt sem volt. Dehát kedves magyarom nyugodj bele sorsodba, hisz Kossuth nevében nyúznak és tipornak. Nem lélekemelő ez?”2'1 Nagyjából a földmunkásszövetséggel egyidőben kezdte meg a szervezkedést a megyében az Újjászervezett Szociáldemokrata Párt kebelében 1906. január 28-án Kábán megalakult Országos Munkásvédő Szövetség is. Alig két héttel a kábái ülés után február 10-én Nagy István Szabadhegyen egy magánlakásban hozta létre az Országos Munkásvédő Szövetség helyi csoportját.275 Minden okunk megvan feltételezni, hogy az itt szereplő Nagy István azonos azzal, aki az előző évben Csurgón fejtett ki szervezőtevékenységet. Február 18-án Lullán és Torvajon Pálfi Antal szervezett csoportokat, az előbbi helyen 60-70-en, az utóbbin 200-an léptek be a csoportba.2'6 Ezen kívül Böhönyén és Vésén alakult helyi csoport.2" A hatóságok ezúttal sem maradtak tétlenek és keményen csaptak le. Nagy István 8 napi elzárással és 100 korona bírsággal büntették.2'8 Ugyanez a sors érte Pálfi Antalt is, azzal a különbséggel, hogy őt 16 napra zárták be.2'3 A Heves megyében történt szerződésszegések és 'munkamegtagadások következtében - melyről 1906. március 29-én Kristóffy külön körlevélben é-tesítet- te a megyéket — a hatóságok kezdetben feltehetően az Országos Munkásvédő Szövetség tevékenységét nézhették nagyobb bizalmatlansággal. A hivatkozott körlevél ui. külön is felhívta a figyelmet A földmíves munkásnak megváltója született! c. röpiratra, mely - mint mondotta - „izgató hangjával alkalmas arra, hogy a munkásokat az aratószerződések megkötésétől visszatartsa.”280 Nem ér226
