A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kávássy Sándor: A szegényparasztság harca és mozgalmai Somogyban 1897-1907
-vétkeseket sújtja, és ha az a helyzet és közszükségletnek megfelelőleg alkalmaz- tatik . . . Ha Tek(intetességed) arról értesül, hogy a munkásokat és cselédeket idegen helyről, vagy más vármegyéből jött egyének bújtogatják, azokat azonnal tartóztassa le, s a tolonctörvény, vagy a munkástörvény alapján ellenük azonnal a legnagyobb szigorral járjon el . . . Hangsúlyozom, hogy a törvény szigorú betűje a konok és veszedelmes rendbontók ellenében teljes mérvben alkalmazandó, de a hatalom komoly fellépésében sohasem szabad hiányozni a humánus gondolkodásnak, mert a közszükség határain való túlmenés üdvös eredményre sohasem vezethet.. . Ha a munkásmozgalmak oly mérvben fordulnának elő, hogy az azzal járó teendők ellátására a Tek(intetességed) hivatalánál alkalmazott személyzet elegendő nem volna, úgy hozzám és a vm. alispánjához tegyen indokolt előterjesztést megfelelő erőnek kiküldésére . . . Ami a karhatalom, illetve katonai erő igénybevételét illeti, a N(agy) m(é)l- (tósá)gú kir. Belügyminisztériumnál eljárván, azon biztatást szereztem, hogy intézkedés tétetett, miszerint az kellő számban álljon rendelkezésre, úgyszintén intézkedés történt, hogy a csendőrség is a főszolgabírói székhelyeken tetemesen megrősítessék. Szükség esetén egyes fontosabb esetekben és kellő időben történendő megkeresésére a lehetőséghez képest a csendőrség további szaporítása és összpontosítása is el fog rendeltetni. E helyütt megjegyzem, hogy a csendőrség kímélése végett célszerű, ha azok lehetőleg kocsin fognak szállíttatni.”247 A hatóságok tevékenysége kapcsán kell még megemlékeznünk arról is, hogy az alispán a belügyminiszter rendeletére szabályrendelet-tervezetet készített a cselédlakások rendezésére. A tervezet kimondta: „Minden földbirtokos (bérlő) köteles minden családos és állandó jellegű alkalmazással bíró gazdasági cselédje és hasonminőségű alkalmazottja részére, amennyiben ezeknek a fölfogadásnál lakást biztosíttatott, i (egy) szobából, megfelelő konyhából és az élelmiszerek eltartására szolgáló, a szobától elkülönített kamarahelyiségből álló, egészséges lakást szolgáltatni.” Ezen kívül számos, valóban helyénvaló rendelkezés mellett kimondta, hogy a birtokosok és bérlők tíz éven belül kötelesek a cselédség lakásviszonyait rendezni.248 A tervezet véleményezés céljából a főszolgabírókhoz, valamint egyéb illetékes szervekhez került, melyektől általános kifogásként az érkezett vissza, hogy az abban meghatározott tíz esztendő rövid a lakások át-, illetve felépítésére.249 A tervezetet végül a vármegyei törvényhatósági bizottság 1906. november 5-i ülése tárgyalta, ahol Makkfalvay Géza arra való hivatkozással, hogy a földművelésügyi miniszter ezt a kérdést törvényhozási úton kívánja rendezni, a napirendről való levételére tett indítványt. Az akkor még pályája elején álló, s még csoknyai helyettes bíró Nagyatádi Szabó István felszólalására azonban úgy határoztak, hogy „most leveszik ugyan a napirendről, de ha a belügyminiszter, akit erről értesítenek, továbbra is kínvánja (ti. az ügy megtárgyalását - K. S.), három hónap múlva újból napirendre tűzik.”2j" Nem követtük nyomon a tervezet további útját. Amint azonban Illyés Gyula remekműve, a Puszták népe bizonyságot tesz róla, bármi volt is annak további sorsa, lényegében minden maradt a régiben. A sztrájkok azonban minden készülődés és elővigyázatosság ellenére, 1906- ban is kitörtek. Május 14-én Márcadó-pusztán marháik részére jobb legelőt követelve a Mezőgazdasági Iparrészvénytársaság cselédei szüntették be rövid időié 224
