A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Dr. Kávássy Sándor: A szegényparasztság harca és mozgalmai Somogyban 1897-1907

„Véleményem szerint úgy az arató-, mint a cselédsztrájk úgy volna a jövőre nézve kiküszöbölhető — írta az igali járás főszolgabírája 1905. július 19-én az alispánnak ha elhatároztatnék, hogy az egész vármegye gazdaközönsége egyöntetű szerződést köt, amely szerződésből kiküszöbölve lenne a robot, a csirke stb„

Magam a szerződéseknek mindenütt érvényt szereztem ugyan, de mégis kívánatosnak tartanám a gazdasági egyesület meghallgatása után egyöntetű, becsületes, mindkét szerződő felet kielégítő szerződésnek a vm. területére való egységes megállapítását.

A cselédsztrájk szintén hason értelemben volna kiküszöbölhető.”’1'

„A munkásmozgalmaknak a jövőre nézve elejét venni véleményem szerint: úgy lehetne - írta ugyancsak 1905. júliusában az alispánnak a csurgói főszolgabíró' -, hogy a gazdaközönség egy értekezletre összehívatnék, amely értekezleten járásonként, esetleg egyes vidékenként úgy a munkás-, mint a cselédfizetésre nézve- egységes megállapodás jöhetne létre; ha pedig ily megállapodás nem létesülhetne, állapítaná meg az értekezlet egyes vidékeken a munka- és cselédbér minimumát (pl. cselédeknek: 26-28 mérő gabona, 60-70 korona készpénz, 1 hold kukoricaföld, i hold rét, 1/4 hold kerti föld, egészséges lakás, 3 öl jó minőségű hasábtűzifa, 2 megfelelő állattartás, aratóknak holdanként 9-10, esetleg 11 korona készpénz-fizetés) .”218

Ugyanakkor a földesúri rend gondolkodó elemei is kutani kezdték a megoldás lehetőségeit, bár osztályérdekeik alapján, mégis a szegényparasztság követeléseit is tekintetbe véve.

Ami a kézzel fogható eredményeket illeti, valamelyes engedmények már a sztrájkok idején születtek. „Némely helyen javítottak keveset a cselédeknek, néhol az aratóknak. Lényeges béremelés azonban nem történt”219 - olvashatjuk a Somogyvármegyében. A béremelések azonban később sem lépték át a minimális: engedmények, a lényegtelen emelések határát. Fontosabb eredmény a robot eltörlése volt, amelyre néhány helyen sor került. De hallgassuk meg ezekre nézve is a források tanúskodását. „A szerződések az eddigieknél magasabb munkabérrel szórványosan köttettek, a béremelés lényegtelen”220 - jelenti 1906. január 27-én a. marcali főszolgabíró. ,,A többi uradalmak (ti. a szőllősgyöröki, lengyeltóti és öreglaki uradalom kivételével — K. S.) nagyobb részt a helybeli munkásosztályt szerződtették, azzal az engedménnyel, hogy az idáig szokásban volt ingyenes napszámszolgáltatást (robotot) eltörölték”221 - áll a lengyeltóti főszolgabíró ugyanez nap kelt jelentésében. „A szerződések általában teljesen megfelelnek a múlt évinek (10. rész), s csupán abban van némelyik helyen eltérés, hogy a kikötött napszámok némileg csökkentettek, vagy a pénzes napszámok bére valamivel felemeltetett”222 - írja január 29-én a kaposvári főszolgabíró.. „Az e vidéki munkásokkal kötött szerződésekben a munkabér magasabb Endréden, Zamárdin, Bálványoson, Kapolyon, a két Hidvégen, Szóládon, Tabon, Ádándon, Jutón, Megye- ren és Nagyberényben, de nem lényegesen”223 — olvasható a tabi főszolgabírói jelentésében. „Az idevaló munkásokkal a megkötött szerződésekben a legtöbb gazdaságban a munkások részére az eddigieknél némileg magasabb munkabér lett megállapítva”221 — mondja a csurgói főszolgabíró 1906. február 6-i irata. ,,. . . A helyi munkások lényegében a a régi feltételekkel szerződtek, némi engedmények beiktatásával”22" — szól erről az igali főszolgabíró. „A munkaszerződéseknél legnagyobb részt az eddiginél magasabb munkabér lett megállapítva, a részes ara220