A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig

Falai között hozták létre a munkásdalárdát, a munkás-zeneegyesületet és a munkások műkedvelő egyesületét is. Önálló könyvtára jelentős kölcsönzést bonyolított le falai között. A Munkásotthon alapítása előtti időkben az egyes szakmák a saját helyiségeikben tartották könyvtáraikat (pl. építőmunkások, nyomdászok, asztalosok stb.), munkásképző előadásaikra pedig kölcsönkérték a városháza, vagy egy-egy iskola nagyobb termét. A 65 taggal rendelkező asztalosipari szakszervezet, 1910-ben 8 tudományos felolvasást tartott és 169 kötetes könyvtárral rendelkezett - a Famunkások Szaklapja 1910. aug. 13-i száma szerint.

A párt által életrehívott kulturális szervezetek közül említésre méltó még az 1909-ben - a Munkásotthonban - életrehívott Szabad Iskola is, amelyben a munkások részére a természet- és a társadalomtudományok területéről tartottak előadásokat. Később ennek az iskolának is Munkás Gimnázium lett a neve (amelyet 1908-ban szerveztek) s tevékenységében a szakszervezeteket is bevonták, aminek következtében az előadások nagyrésze már kifejezetten pártpolitikai célokat szolgált. 1910-ben a Munkás Gimnáziumnak - a Somogyvármegye ugyanezen évi dec. 13-i száma szerint - már négy szaktanfolyama tevékenykedett. A beiratkozott 115 hallgató tudományos előadásokat is hallgatott. Így a Gimnázium csakhamar a város jelentős kulturtényezőjévé nőtte ki magát a szakszervezeti szabadiskola mellett, amelynek a falai között is - nem ritkán - országos nevű mozgalmi szakemberek magas szintű előadásai hangzottak el. E szabadiskolák részben az elemi iskolai, részben pedig az általános műveltségbeli ismeretek gyarapítására szolgáltak. Különösképp akkor nőtt meg a jelentőségük, amikor lehetővé tették az új választójogi törvény értelmében a szavazati jogát gyakorolni kívánó munkásság részére, hogy írásból és olvasásból - a Somogyvármegye 1914. máj. 7-i számának híradása szerint munkaidő után - levizsgázhassák. Az iskolán 1911-ben - többek között - az alábbi előadók tevékenykedtek: Madzsar József, Bokányi Dezső, Budai Dezső, Kunfi Zsigmond és Szende Pál.

Említést kell tennünk arról a két jelentős szervezet működéséről is, amely az Általános Munkás Betegsegélyző- és Rokkantpénztár önállóságának 1907-ben bekövetkezett megszüntetése után a Kerületi Munkásbiztosító Pénztár, valamint a Kaposvári Munkásbetegsegélyző Pénztár, illetve a Somogy megyei Munkások Fogyasztási Szövetkezete keretében folytatta áldásos tevékenységét, a „szegény néposztályok siralmas helyzetének” a megszüntetése érdekében. A Munkásbiztosító Pénztár szerepének a növekedését eléggé igazolja a biztosított tagok év- ről-évre emelkedő létszáma. A Somogyvármegye 1914. ápr. 26-i számának a közlése szerint 1908-ban 7237, 1909-ben 8585, 1910-ben 9573, 1911-ben 10028, 1912-ben 11228, s 1913-ban már 12270 volt a biztosítottak száma. A pénztári tagok, 30%-a Kaposvárott élt, a szigetvári fiókpénztárnál 800, a barcsinál pedig - 1500 tag volt a biztosítottak száma.129 Egyébként a megye települései közül Barcsnak volt a legriasztóbb a baleseti statisztikája. 1910-bcn - a megye 193 balesetéből 41 a barcsi fűrésztelepen történt.

E szervezetekben nőttek fel a Somogy megyei munkásosztály helyi vezetői. Közülük is elegendő említeni már 1911-ben a Munkásbiztosító Pénztárnál Petre Ernő és Peinhoffer Lajos alelnököt, Szalma István igazgatósági tag és Tóth Lajos felügyelő-bizottsági tag tevékenységét, valamint Schneller Bélát, a Kaposvári Munkásbetegsegélyező Pénztár igazgatóját.

Az 1917. okt. ii-én alakult Kaposvári Általános Fogyasztási Szövetkezet (alapítói Tóth Lajos, Rózsa Sándor kaposvári nyomdászok és Urbanek József