A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig
A második napirendi pontként elhangzott Dörei Gyula pénztári jelentése szerint a pártszervezet 1906. évi bevétele 1052,23 korona volt, kiadása pedig 950,44 korona. Pelczéder Ágoston felszólalása — végül - az általános választójog szükségességével foglalkozott. Az új ii tagú megyei vezetőségnek az élére Kovács Miksát választották meg elnökül, idősebb Sárdy Józsefet másodelnökül, Huber Károlyt titkárként, Dörei Gyulát pedig pénztárosként. Az új vezetőségbe senkit sem választottak be az előző éviből. A pártértekezletre - kétségtelenül - rányomta a bélyegét a pártmozgalom elleni egyre fokozódó hatósági terror, több felszólalás azonban már a soronkövet- k<“ző tennivalókat tette szóvá. Határozatként csupán a munkássajtó - a Népszava és a pécsi Munkás - támogatását tette kötelezővé. A megyei pártértekezlet után - Kaposvár és Szigetvár küldöttei már 1903-tól kezdve resztvettek az országos kongresszusokon, így a XIV. kongresszuson is: 1907. márc. 31. április 2. között. A kongresszus megállapította, hogy a pártmozgalom keretében rendszeres nevelés folyt a megyében. A Kaposvárott rendezett egy hónapos tanfolyamon egy központi előadó tartózkodott állandóan a helyszínen és tartott azon előadásokat. A kongresszuson egyébként Kovács Miksa is felszólalt és a jogi tanácsadó munkájával foglalkozott.114 Az általános és a titkos választójog éles közjogi vitájában és politikai harcában az országos sztrájkmozgalom Kaposvárott is általános sztrájkot robbantott ki 1907. október 10-én. A helyi lap tudósítása szerint - az 1907. okt. 12-i számban - a 40-50 ember „tüntető sétája” oly szörnyen megrémítette a rendőrséget, hogy a kaszárnyák segítségét is igénybe kellett venni. E választójogi tüntetésen 2000 munkás tette le a szerszámot a városban. Jellemző volt a rendőrség rémületére azon eljárás is, hogy az okt. 10-re tervezett tüntető felvonulás előtt, megeskettették a MÁV munkásait, hogy azok a sztrájkokban nem fognak résztvenni. Az 1907. évi mozgalmak mérlegét elkészítve megállapíthatta a negyedik megyei pártértekezlet - 1908. február 16-án -, hogy a belügyminiszter a város egy szakcsoportját feloszlatta, 18 gyűlést betiltott, több munkást pedig 1218 korona pénzbírságra és 168 napi elzárásra ítéltek. Az évi mozgalom mérlegéhez egyébként még 6 nyilvános népgyűlés, 9 szakgyűlés és 23 felolvasás is hozzátartozott. A sztrájkokban 212 munkás vett részt 21 hétig, 15 százalékos bérjavítás és 10 százalékos munkaidő rövidítés volt az átlagos eredményük. Az 1908. febr. 16-án tartott negyedik megyei pártértekezlet elnöke Magyar Mátyás, jegyzője pedig Egerszegi János volt. Az értekezletre a titkári jelentést Kovács Miksa készítette, aki ezidőtájt kárpitos volt az államvasutak műhelyében. A pártértekezlet jelentős megállapításai között annak a ténynek a rögzítése is szerepelt, hogy a szolgabírák igen vehemensen üldözték megyeszerte a földmunkásokat. Az értekezlet egyébként hangsúlyozta a pártszervezetek kiépítésének, a házi agitáció fokozásának a fontosságát, a rendszeres pártadó bevezetésének a szükségességét, a kerületi titkári járulékok befizetését, a Népszava propagaadát, s a politikai tömegsztrájkok eredményes felhasználását. Az új vezetőségben már Kovács Miksa titkárként vitte az ügyek dandárját, azon frissiben indítványt is téve az új vezetőségben egy munkásotthon létesítésére *77
