A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig
az ifjú- és a nőmunkások szervezkedésének s az antialkoholista mozgalom növelésének a fontosságára.115 A negyedik megyei pártértekezlet második napirendi pontjaként Susinka József javasolta a községi pártszervezetek létrehozásának a meggyorsítását. Határozat született a házi agitáció bevezetésére is, a pártadónak 4 fillérben, a titkári járuléknak pedig 2 fillérben történő megállapítására is. A negyedik napirendi pontként Vántus Károly - központi küldött - ismét az általános választójogról beszélt amelynek a kiharcolása érdekében a megye munkássága még a politikai tömegsztrájkoktól sem riad vissza. A megválasztott 11 tagú új vezetőségben csak Kovács Miksa maradt a helyén, ezúttal azonban már a megyei titkári teendők ellátását bízták rá. A korábbi 5 ellenőrt, 3 tagú ellenőrző bizottság váltotta fel, amelyben csak Magyar Mátyás neve szerepelt, mint olyan, aki már az előző esztendőben is ellenőr volt. A már 1907-ben is 3000 szervezett ipari munkással büszkélkedő megyei szak- szervezetek mozgalmas esztendők elé tekintettek. A cipészmunkások először már 1908. áprilisában sztrájkba akartak lépni, a csizmadiákkal együtt. Májusban már az utcaseprők is megtagadták a munkát. A cipészsztrájk azonban lényegében csak október első napjaiban tört ki a megyeszékhelyen. Az 55 cipészmunkással igen nehéz dolga volt a hatósági békéltető bizottságnak. A sztrájkhullám később még a város kereskedelmi alkalmazottaira is átterjedt. A párt 1908. évi tevékenységéről szóló jelentés szerint 1908. március 16. és 1909. március 15-e között 14 népgyűlést, 16 felolvasást és 2 tüntető felvonulást tartottak. Ezen időközben a hatóságok 9 gyűlést tiltottak be, és 7 szervezetet függesztettek fel. E felfüggesztett szakszervezetek között volt a kaposvári építőmunkások, a vasmunkások és a nyomdászok szervezete is. Az 1909-es esztendőben csak a megyeszékhelyen szervezett a párt 9 népgyűlést, 23 felolvasást, 19 értekezletet és 2 tüntetést. A szervezet titkárát: Kovács Miksát és Mihalicska Ferencet osztályellenes izgatásért a pécsi bíróság elé állították, amely mindkettőjüket 2 hónapi börtönre és 200 korona pénzbüntetésre ítélte.110 1909 augusztusának végén újra sztrájkba léptek a kaposvári szabók 20 százalékos béremelést követelve. A békéltető tárgyalások után a munkások 10 százalékos béremelésben részesültek. A Drávavidék 1909. április 11-i tudósítása szerint a Gabonamunkások Országos Szövetségének 1908-ban megalakult barcsi fiókjában már új vezetőség választására került sor. A munkaadók ellen életrehívott szak- szervezeti tömörülésnek az első esztendőben 300, a második esztendőben már csak 210 tagja volt. A csoport elnöke Vörös Ferenc, titkára Miklai György volt.117 Elnökéül tehát azt a Vörös Ferencet választották meg, aki az 1911-ben megalakult szociáldemokrata pártszervezeteknek is az elnöke lett. A fiók vezetőinek nagyrésze a későbbi pártszervezet végrehajtó bizottságának is a tagja volt. A „forrongó népről” az uradalmak birtokosai sem tudtak hallgatni. A piarista rend mernyei uradalmának 1909. évi gazdasági jelentésében az alábbiakat olvashatjuk: „Lázasan forrong a nép, minden birtokosban halálos ellenségét képzeli és törekedjél bármily jó indulattal közeledni hozzája, elfordul tőled, mert neki csak az kell és az volna ideig-óráig kedves, ha kimennél birtokodból és őt ültetnéd bele.”.. . „s a nép keresményéből urasan élő agitátorok teli torokkal harsogják a szegény, tudatlan nép fülébe a birtokos osztály pereátját.” ... „a lefolyt három év szinte az általános elégedetlenségnek korszaka volt. Az elfojtott vágyak mintha láncaiktól szabadultak volna meg, elemi erővel törtek ki a keblekből, társadalmunknak minden osztálya, a szocialista izgatások és bérharcok folytán bekövetke178
