A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig
Az értekezleten az összes kaposvári szakszervezetek: a famunkásoké, a szabóké, a földmunkásoké, az építőmunkásoké, a nyomdászoké és a vasmunkásoké — képviseltették magukat. A tennivalók során — többek között - foglalkoztak még a függetlenített párttitkár munkábaállításával, a pártadó, a pártsajtó és a pártirodalom kérdésével, s - Pelczéder ajánlatára — megválasztották a megyei pártszervezet vezető testületét. A pártértekezlet megyei pártvezetőségként 15 tagú bizalmiférfi-testületet választott, amelynek tagjai: Visnyei Ferenc, Dörei József, Kiss Mihály, Kotolák Ferenc, Varga Imre, Rózsa Márkus és Szakács János voltak Kaposvárról, Iván Jenő Szigetvárról, Csurgóról Megyerdi Antal, Marcaliból Berecz Károly, Kislakból ifj. Peczó József, Csökölyből Márkus Gábor, Csokonyából Gyura János, Bő- szénfáról Litter Fülöp, Somodorról pedig Strott Ferenc. Az ellenőrző bizottság tagjaivá pedig Iváncsán Nándort, Zamecsnyik Ferencet és Berger Lipótot választották meg. Az új megyei pártvezetőségbe beválasztott tagok közül - pártszervezeteik súlyát reprezentálván - hét volt a megyeszékhely lakója, a 8 „vidékiből" pedig 3 volt járási székhelyi és 5 falusi. Míg a járási székhelyekről és a megye- székhelyről munkásokat delegáltak a vezetőségbe, a falvakból főképp szegényparasztokat, akik közül is a csokonyai Gyura János személye és tevékenysége volt a legjelentősebb. Nem véletlenül jelentette a barcsi főbíró 1905-ben az alábbiakat: „Ezen pártnak (ti. a szociáldemokrata pártnak) fő fészke Csokonya.”108 Arra is rámutathatunk az új megyei vezetőség kapcsán, hogy közülük csak egy (Gyura János) képviselte a megye munkásait a jún. 4-5-én tartott 13. országos pártkongresszuson. A másik kettő Csapai Imre volt Szigetvárról és Zamecsnyik Ferenc, a kaposvári pártszervezet elnöke. Mindketten felszólaltak az országos kongresszuson, az első a választójogi küzdelmekkel kapcsolatban, a kaposvári elnök pedig bírálta a Népszava szellemét, „amely nem szolgálta kellően a vidéki agitáció érdekeit”109 A megyei értekezleten a kaposvári pártvezetőség beszámolója hangzott el elsőként Iváncsán Nándor előadásában, a megyei titkárság szervezésének a kérdésével pedig Pelczéder Ágoston foglalkozott. A második napi tanácskozás pedig a földmunkások szervezkedésével törődött. Az értekezlet határozatai között a legfontosabbak a földmunkás-szervezkedések erőteljes támogatására és a választójogi harc fokozására való felhívások voltak. A pártértekezlet után - már február 14-én - sor került a kaposvári 9 tagú pártvezetőség megválasztására is, amelynek elnöke Iváncsán Nándor, titkára pedig Zamecsnyik Ferenc voltak. Az új vezetőségnek csaknem valamennyi tagja szak- szervezeti funkciót is töltött be egyszemélyben, s mindannyian tagjai voltak a megyei pártvezetőségnek. Február 18-án pedig megalakult a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének kaposvári csoportja is. Az 1908-ban tartott negyedik megyei pártértekezlet is azt bizonyította, hogy a városi szervezet már az alakulás utáni évektől kezdődően a megyei pártértekezletek összehívásán is fáradozott, s mint ilyen vett részt - a megyét is képviselve - 1904-ben az első dél-dunántúli kerületi értekezleten Pécsen, amelyen - mint messzebb hangzó fórumon - azt is szóvátette Kovács Miksa párttitkár, hogy a somogyi pártszervezkedés útjában a hatóságok folytonos üldözése, a gyűlések be tiltása, a rendszeressé vált kitoloncolások, valamint a besúgók és a denunciánsok demoralizáló tevékenysége - jelentős akadályokat képeznek, amelyek egyre inkább gátolják a pártszervezetek fejlődését. 175
