A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
A megye vezetősége a termelőkkel szemben aránylag mindig sokkal méltá- nyosabb volt, mint a fogyasztókkal. A rekvirálást azzal akarták „vonzóbbá” tenni, hogy az árakat túlságosan magasan állapították meg. A tengerinek pl. Somogybán 1915-ben q-ként 24 korona volt a maximális ára, de a rekvirálás alkalmával 27-30 koronát fizettek crte. Egy hónappal később, az utólagos rekvirálás alkalmával a spekuláció letörésére hivatkozva már csupán q-ként 21 koronát fizettek a kukoricáért.600 A különböző szigorító rendelkezések ellenére felháborító üzérkedés folyt a megye területén az élelmiszerekkel. A közvélemény már 1915 márciusában sürgette, hogy Somogyból is tiltsák el az élelmiszer kivitelét, mint ahogy ezt Bihar megye törvényhatósága tette.601 A rekvirálás olykor kegyetlen szigorral folyt. A kukoricát pl. annyira összeszedték 1916-ban Somogyból (mivel egyes nagy bankok és sertéshizlaldák jogot kaptak annak felvásárlására), hogy a somogyi gazdák búzával és tejjel etették disznaikat. A Somogyvármegye című lap felháborodottan írta, hogy búzatermő vidékeken kukoricakenyeret esznek az emberek és Somogybán sertések eszik meg a búzát.602 A megye lisztellátásával 1916 augusztusában komoly bajok voltak, úgyhogy az alispán az évi szükségletet gabonában kérte kiutalni a kormánytól. Eddig Somogy megyének havi 50-60 vagon lisztje volt, de ezt ekkor már 15 vagonra redukálták.603 Az árak rohamosan emelkedtek. 1916 augusztusában már 200-500 %-al volt drágább a gabona, a hús és a zöldség, mint a háború előtt. Hihetetlen távolság alakult ki a termelő falu és a fogyasztó város között! A termelők ragaszkodtak a magasabb árhoz, melyet a fogyasztók egyre nehezebben tudtak előteremteni.6(|,‘ A központi ellátás bírálata és a hazai spekuláció jellemző mozzanataként 1916-ban Ausztriában olcsóbb volt a gabona, mint Magyarországon. Hazánkban 41,5-42 korona volt a búza maximális ára, míg Ausztrálban 28 korona; a zabot nálunk 40 koronára, Ausztriában 30 koronára maximálták; a rozs hazánkban 34, Ausztriában 31 korona volt.60,1 1916. július elején maximálták a zsír és a sertés árát is, amit a helyi sajtó nagy örömmel üdvözölt, de alig pár nap múlva kénytelen volt jelenteni, hogy az ármaximálás eredményeként eltűnt a piacról a sertéshús és a zsír. A Haditermény Rt ellen igen sok kifogás hangzott el. Amióta kezébe került Kaposvár lisztellátása, azóta a liszt és a kenyér ára 25-30%-al emelkedett, mert ez a részvénytársaság zsák kölcsönzés címén minden q lisztet 5-6 koronával drágábban adott, mint a maximális ár, úgyhogy ennek következtében 1916 májusában Kaposváron majdnem kétszer annyiba került a kenyér kilója, mint Budapesten.60' A hadiközpontok gazdálkodása áruhiányt és uzsorát vont maga után, ami különösen a cukorellátás terén mutatkozott meg kirívóan. A helyi lap nyíltan megírta, hogy amióta a cukorközpont fennáll, nem lehet cukrot kapni, noha békeidőben rendszeresen exportáltak is, s most még a curkorgyárral rendelkező Kaposvár is cukorínséggel küzd.608 A termelők rendszeres áremelési követelése, amellyel a háborús haszontöbblet mértékét felemelni törekedtek,609 végülis a városi közvéleményben kialakított egy olyan elképzelést, hogy az egész termést az államnak kellene átvenni és szétosztani.610 Az alispán tiltakozott ez ellen, mert a közigazgatást már így is túl sok 104
