A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
munka terhelte és végül úgy próbálta megoldani a lisztellátás problémáját, hogy a szállítás és elosztás költségeire nézve a Somogy megyei Takarékpénztár Rt-vel kötött szerződést.611 A gabona, a cukor és a tengeri hiányon kívül hamarosan burgonya hiány is fellépett. 1917-ben többször rekvirálták a burgonyát. A rendeletek keményítő- gyárakban és a mezőgazdasági szeszfőzdékben történő rekvirálásra külön felhívták az ezt teljesítő szervek figyelmét.612 A burgonya központ Kaposvárnak 1917-ben már csak heti 1 vagon burgonyát tudott juttatni, noha. a városnak 3 vagonra lett volna szüksége. Az alispán rendeletileg tiltotta el a burgonya kivitelét a megyéből.613 Ugyanakkor más oldalról virágzott az élelmiszer uzsora. 1917. augusztusában a minisztertanács volt kénytelen foglalkozni ezzel a problémával, és létszámemelést rendeltek el a határrendőrségnél. A határszéleken, sőt több nem közvetlenül határmegyéből is, így név szerint megemlítve Somogyból is „oly tömegesen és szemérmetlenül csempészik Ausztriába és részben a megszállt szerb királyság területére és Bács-Bodrog, Somogy és Baranya megyéken át, horvát területen keresztül szintén Ausztriába a lisztet, a burgonyát, hüvelyest, zöldséget, és minden más élelmiszert és közszükségleti cikket”, hogy attól tartanak, hogy „még a tél beállta előtt szükséget fog szenvedni az ország városi lakossága, s különösen nem leszünk képesek kielégíteni a felszerelési, gyári és ipari munkásságnak és azon szegényebb városi lakosságnak minimális igényeit sem, amely készleteket vagyoni helyzeténél fogva pár hónapra sem szerezhet be, és így mindennemű élelmicikkben hatósági ellátásra szorul”. A csempészetet különösen az segíti elő, hogy a fizetőképes osztrák lakosság hihetetlenül magas árat fizet az élelmiszerért. A vaj és zsír kilójáért 5, a burgonyáért 6 koronát ad, míg a liszt, búza, rozs q-ért 200—800 koronát is fizetnek. (A vaj kilogrammonkénti maximális ára 7,50-11,40 K volt, a burgonya kilója' 36-40 fillér, a búza q-ja 44 K, a rozsé 47-49 K és a liszt q-ja 40-136 korona között mozgott Magyarországon.)614 Mindezek a jelenségek annál kiáltóbban hatottak, mert 1917-ben az országban is nagy volt az áruhiánya. Ezt még fokozta a korona értékének rohamos romlása. Hamarosan előtérbe lépett a cserekereskedelem. Ezt a titokban már réger folyó ügyletet 1918-ban a sajtó hasábjain is leleplezték: ekkor már petróleumot árpával, lúgkövet kukoricával lehetett csak kifizetni.615 A lisztadag is egyre csökkent. 1918-ban a közélelmezési miniszter a kért i6g vagon liszt helyett csupán 5 vagonnal juttatott Somogy megyének 5 hónapra és így a lisztadagot 10 kg-ról 7 kg-ra csökkentették.616 1917-ben már Somogy falvai tejének lefoglalására is sor került. 63 somogyi község, amely addig sajt és túrógyáraknak adta el tejfeleslegét, most Budapestre volt kénytelen szállítani készletét.617 Kaposvár és Szigetvár ekkor már súlyos tejhiánnyal küszködött, olyannyira, hogy az utóbbi helyen mindent elkövettek annak érdekében, hogy elhárítsák egy tejfeldolgozó gyár létesülését.618 Az élelmiszer központokkal egyre több volt a baj. Szóba került már decentralizálásuk is. Túladminisztrálták az ügyeiket és szállítás közben gyakran elfagyott, vagy más módon ment tönkre az élelmiszer. Nem is csoda, amikor olyan furcsaságok történtek, hogy a burgonyafelesleggel rendelkező Somogy helyett Brassóból szállították Pécsre a krumplit, és Somogyba Budapestről hozták a lisztet.619 105.
