A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
vezte, hogy a hitelbank tétényi hizlaldájával léphessen versenyre. Romániából szerezték be a kukoricát és utóbb a 6000 férőhelyes hizlaldának 20 ooo-re történő kibővítését vették tervbe.589 Ez a vállalkozás főként külföldre szállított hizlalt sertéseket, noha a megye városai és közöttük elsősorban Kaposvár, állandó sertéshús hiánnyal is küszködött. Saját telepet nem tudott létesíteni a város, mert ehhez nem volt elég tőkéje. 1916-ban úgy oldották meg problémájukat, hogy Pécs sertéshizlaldájában helyezték el a város számára hizlalandó sertéseket. A következő esztendőben pedig a város a MIR-rel kötött sertéshizlaltatási szerződést.390 A sertéshizlalás ekkor valóban jó üzlet volt. Ha valaki 1000 db sovány sertést 70 kg élősúlyban 420 koronáért megvett és 1 q-ra felhizlalta, akkor az 1000 db-ra egész befektetése 690 000 korona volt. A vételár után pedig a tiszta nyeresége 500000 korona, vagyis darabonként 500 korona tiszta haszon volt x-i sertés után.591 A sertéshizlalással kapcsolatban sok volt a visszaélés, s ez a hatóság figyelmét is felkeltette. Az alispán 1917-ben az engedély alapján hizlalt sertéseket a közélelmezési hivatal számára rendelte átadni. Ez viszont nagyon sérelmes volt a kis sertéshizlalókra nézve, úgy hogy ebben az esztendőben háztartásonként 2 sertés hizlalását engedélyezték.592 1918-ban azonban ismét hatósági engedélyhez kötötték a sertéshizlalást.593 Ezek a problémák már átvezetnek e korszak egy másik fontos kérdéscsoportjának vizsgálatához: az élelmiszerellátás problematikájához. A nagy árukivitel ugyanis hamarosan negatív formában jelentkezett a megye területén is. A Somogyvármegye című lap jóformán a háború egész tartama alatt az élelmiszer uzsoráról panaszkodik. 1915-ben kimutatta pl. Kaposvárott 35%-al drágább a kenyér, mint Angliában, amely pedig teljes gabonaszükségletét külföldről szerzi be.594 A front és a monarchia egészének élelmiszerellátása érdekében hamarosan megalakultak a különböző hadiközpontok, amelyek összevásárolták a termést és busás hasznot szereztek ezzel önmaguknak. Ugyanekkor pl. a somogyi városokban soha nem tapasztalt élelmiszerhiány lépett fel. „Szinte nevetségesnek volna mondható, ha nem volna olyan bosszantó, hogy az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági vármegyéjének székhelyén nem lehet lisztet kapni, mert nincs gabona” - írta a Somogyvármegye 1915. februárjában.595 De ugyanez volt a helyzet a szigetvári járásban is, ahol a főszolgabíró lisztkiviteli tilalmat léptetett életbe ugyanekkor, mert a gabonatulajdonosok lisztként siettek eladni gabonájukat és a járás belső piaca liszthiánnyal küszködött.596 1915- ben a gabonarekvirálásnál a kisebb gazdáktól könyörtelenül elvitték a gabonát, melyet az ország 5 legnagyobb gabonakereskedője volt hivatva összeszedni. A gazdák igyekeztek elrejteni készleteiket arra hivatkozva, hogy vetőmag- szükségletük még nincs biztosítva.597 1916- ban liszt és kenyérjegyet vezettek be Kaposváron.598 A jegyrendszer számos igazságtalansággal járt. Az alispán pl. a cukorfejadag megállapításánál fejenként i kq-ot rendelt a tisztviselőkar és hozzátartozói számára, 70 dkg-ot az ipari és a középosztály tagjainak, és az egyéb szóval jelzett, tehát főként a munkásosztályhoz tartozó elemek és hozzátartozóik mindössze 45 deka cukrot kaphattak fejenként.599 Ezek a megkülönböztetések is mélyítették és élezték az egyébként is egyre növekvő osztályellentéteket. 103
