A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
hányföldek mennyisége a háború óta 25-30%-kal csökkent. A dohánytermelők azonban az engedélyezett pótlékot is kevésnek találták, szerintük a dohánytermelés holdanként 130 koronás ráfizetéssel járt.“4 1917-ben újabb háromszoros emelést kaptak a dohánykertészek, de a somogyi gazdák ezzel sem voltak megelégedve. 1918-ban a dohánykertészek a frontról rendkívüli szabadsággal jöhettek el.075 Igen gyakori volt a panasz az újságokban, hogy üresek a piacok, hiánycikk a zöldség. Másutt viszont arról értesülünk, hogy a háborúban az uradalmakban is sok helyen a szántóföldeken zöldségtermelést végeztek éppen annak nagy konjunktúrája miatt.0'6 Nyilvánvaló azonban, hogy a gazdasági cselédség hiánya miatt és a kisparaszti gazdaságok munkaerő-hiánya miatt is különleges termelési kísérletekkel már nem számolhatunk Somogybán. A művelési ágak változásainál, eltolódásánál az egész gazdálkodás exten- zívebbé válásánál lényegesen tragikusabb volt azonban a munkaerőhiánynak az a következménye, amely sok termőterületet parlaggá, kihasználatlanná változtatott. A munkaerőhiány következtében 1916-ban 17482 kát. hold terület volt bevetetlen, mégpedig 3/4 részük uradalmi birtok, 1/4-ük pedig kisparaszti birtok,0'7 ami már a munkabíró gazda halálát, eltűntét, vagy munkaképtelenné válását jelentette. Ugyanez év őszén a honvédelmi miniszter leiratot intézett az alispánhoz, hogy biztosítja számára az őszi munkákhoz a kért munkaosztagokat, de gondoskodni kell arról, hogy minden föld be legyen vetve.578 „Minden földet meg kell művelni” volt a jelszó 1917 tavaszán is, amikor nagyrészt már asszonyok és lányok dolgoztak a földeken. Ugyanekkor szorgalmazzák a részes művelések vállalását is.°'° A háborús munkaerőhiány súlyosan hatott a somogyi erdők állapotára is. A fakihasználás minimális volt, mert a mű- és épületfa kereslet pangott, a tűzifa kitermelése pedig nem volt érdekes az erdőbirtokosoknak. Ez természetesen súlyosan hatott vissza a tűzifa-ellátás terén a megye lakosaira. Hasonló problémák mutatkoztak azonban az állattenyésztés terén is. A pusztulás itt is nagy, de számokban alig nyomon követhető. 1910-ben a megyében 188 816 szarvasmarha, 70928 ló, 603 szamár, 11 öszvér, 332923 sertés, 245 282 juh és 212 kecske volt. 1917-ben a szarvasmarha-állomány 168006 főre esett vissza1’80 és állandó a panasz a sertéshiány miatt, amely nagyon felvitte a húsárakat. Propagálják a házinyúl tenyésztését is.1’81 Az állatállomány alakulása Somogybarí582 1914-1918. 1914. 1916. 1917. 1917. 1918. megyei országos megyei összeírás adatai Ló 73 289 58 909 59 143 64 462 58 572 Szarvasmarha 182 281 163 316 168 006 177 483 164 889 Juh 203 009 174 482 168 672 178 307 169 521 Sertés 337 967 281 664 323 808 393 581 290 848 IOI
