A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
sok gabona lábon állott. A kis aratócsoportok és a gépek képtelenek voltak időben betakarítani a termést.01’3 A hadifoglyok felhasználása szokássá vált a sürgető mezőgazdasági munkák, sőt az ipari munkák fontosabb)ánál is. 1918-ban nagy nyugtalanságot okozott, hogy az igen jó munkaerőt jelentő orosz hadifoglyok olyan híreket kapván Oroszországból, hogy most már ott is szabadság van, abbahagyták a munkát, hogy obsitjukat kérve hazamenjenek. Ezt természetesen nem kapták meg, de a kedvüket vesztett kényszer munkaerővel már egyre nehezebb volt a termelést biztosítani és fenntartani.564 A gabonatermelés eredményeiben már határozott visszafejlődés mutatkozott meg a háború végén, amint ezt egy gazdasági szakember megállapította, s ez a termelési ág a megyében bizonyos tekintetben „hitelét vesztette.”01’0 A munkaerőhiány sok vonatkozásban hatott a termelésre. Ismét előtérbe lépett az extenzíven művelhető gabonaneműek termelése és háttérbe szorult a munkaerőigényesebb ipari növényeké. Ez kitapinthatóan figyelhető meg a cukorrépa termelése esetében. 1914-ben még 8896 kát. hold volt a cukorrépával bevetett terület, amely a kaposvári cukorgyár számára termelte a répát. 1915-ben már 4556 kát. holdra zuhant, 19x6-ban pedig 5230 kát. hold volt csupán répával bevetve.’66 A kormány is hamarosan látta, hogy a munkaerő-probléma és a termelés megdrágulása folytán a gazdák redukálták a cukorrépa-termelést és e fontos cikk további biztosítása érdekében 1916-ban külön termelési hadipótlékban részesítették a gazdákat, akik ekkor mázsánként 4,60-5,20 koronát kaptak a cukorrépáért.567 Ez sem hathatott azonban túl ösztönzően, mert 1917-ben csupán 100 hold körül vetettek be többet cukorrépával Somogybán. Ezek a cukorrépa beváltásával kapcsolatos árviták természetesen a cukor árának emelkedésében is azonnal jelentkeztek. 19x7-ben a cukorrépa mázsán- kénti átvételi ára már 13 korona és ugyanakkor a cukor ára is többször emelkedett.566 A cukorrépát termelő gazdák követeléseit még az országos bizottságuk elnöke is túlzottnak tartotta és ezért lemondott. Az új elnök ugyancsak somogyi nagybirtokos lett. 1918-ra már a mázsánkénti 14 koronát sikerült kiverekedni’69 és ekkor a cukorrépával bevetett terület 6101 kát. holdra emelkedett Somogybán. A minőség azonban nem lehetett elsőrendű, mert a feldolgozott répa mennyisége az 1914. évi 1 millió mázsán felüli xnennyiségről 300 ooo-re zuhant és maradt.570 Nyilvánvaló, hogy mindezek a problémák a közélelmezésben is hamarosan negatív formában jelentkeztek. Az export teljesen megszűnt, a csekély cukorkészlet, még a polgári és katonai szükségletet sem tudta kielégíteni. A gyárban a félfinomítvány helyett a nyerscukorgyártás került előtérbe.0'1 De más munkaigényes termelési ágban is megfigyelhető ez a visszaesés. A dohánytermelés igen munkaigényes, a szükséglet viszont rendkívül megnőtt. A termelők több ízben folyamodtak a dohány beváltási árának felemeléséért, amit rendszerint meg is kaptak.0'2 1916-ban a dohánybeváltás árát 30°o-kal emelték, mert ekkor már a búza- termelés jövedelmezőbb volt ennél a termelési ágnál. Aki növelte a dohánytermő területet, annak újabb 10—200/o-os árpótlékot engedélyezett a pénzügy- miniszter. Ugyanakkor a hadügyminiszter a 43-50 éves dohánykertészeket felmentette a katonai szolgálat alól.0'3 Ez évben már kimutatható volt, hogy a do100
