Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
I. A megye út- és közlekedési viszonyai - 8. A bécs-törökországi útvonal
vagyon hányva, de kövezve nem lévén, a kölkedi pusztán levő nagy homok járhatatlan.“ Szükséges lökénél is az út javítása, mivel a Bajom és Segesd felől jövő, s a megye közepét keresztülszelő országos kereskedőutak igen fontosok, ezeken száflíftják Tolna és Baranya megyékből a különböző terményeket. Az utak állapotát a Helytartótanács is több ízben kifogásolta, kiváltképpen a Kaposvár-Zákány-lharosberény-Berzence-lstvándi, valamint Iharosberény-öreglak és a Szigetvárról Szalántáig tartó utakat. Pedig a megye sokszor erejét meghaladó erőfeszítést vállalt, közmunkára mozgósította az arra jogosultakat. A közterhek alól mentesek voltak a falusi bírák és kisbírák, az éjjeliőrök, a hadnagyok, a bábáik, valamint a katolikus és a protestáns papok. Az útépítésre kötelezettek terhét járásonként, falvanként és személyenként is meghatározták. A négy pasta út építésére lényegében az egész megye lakosságát mozgósították. 1845-ben az útépítésre járásonként az alábbiakat kötelezhették.78 (2. sz. melléklet) 2. sz. melléklet Az útépítésre kötelezettek járásonként 1845-ben Járás Telek Házaszsellér Házatlan zsellér Udvarteleki zsellér Udvari házatlan 1. Babócsai 1643 2/8 521 388 193 76 2. Igali 1595 3'8 1310 510 91 180 3. Kaposi 1139 5'8 567 262 240 565 4. Központi 315 2 8 408 286 — — 5. Marcali 1384 5/8 672 317 778 366 6. Szigeti 1118 1/8 1130 593 49 149 összesen: 7196 2/8 4608 2356 1351 1336 A kimutatás azonban nem teljesen pontos, mivel abban adminisztratív hiba miatt a zsidókat és a nemesi javak bérlőit nem tüntették fal. Ezek szerint a közmunkára kötelezett lakosságnak évente 86 350 szekeres és 51 830 gyalognapszámot kellett teljesíteni.'9 A megyében az útépítési közmunkák alkalmából minden egész telkes jobbágy évenként 12 igásnapszámot két marha által vont szekérrel és egy a'kaJmas munkással tartozott leszolgálni. Minden úrbéri házaszsellér kétnapi kézi munkát volt köteles végezni. A szekeres munkát kézi munkára — ha a körülmények úgy kívánták — a törvény- hatóság átváltoztathatta, ez esetben egy napi szekeres napszám helyett három napi kézi munkát kellett teljesíteni. Ennek ellenére a munkálatok csak lassan haladtak, a Keszthely, Szentgyörgy, Kéthely, Marcali, Boronka, Fájsz, Sörnye, Csokonya, Hetes, Juta, Kaposvár, Fészerlak, Sántos, Szentbalázs, Gödrén keresztül Baranyába vezető utat a terv elkészítése után még hat évvel később sem fejezték be. A több mint 11 mérföld útvonal temérdek építőanyagot és munkaerőt igényelt. Kelemen főszolgabíró 1849. április 21-i jelentése szerint az útvonal még csak Fészerlakig épült meg, azt követően a keskeny és tekervényes utakat még elő sem készítették.80 A megye infrastruktúrájának - jelesül az úthálózatnak — a korszerű kiépítése évtizedekig tartott, a tervek és a kivitelezés között pedig évtizedes késések mutatkoztak. Ennek ellenére e korszakot a tőkés áruforgalmat kielégítő úthálózat kiépítése 45
