Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
XI. Követi utasítások az ipar iés a kereskedelem fejlesztése érdekében
alkalmával, el kell törölni, mivel az a szabad kereskedelemmel összeegyeztethetetlen. A megye a vámok rendezését is sürgette, főképpen azt kifogásolta, hogy a külföldről behozott áruikra rendkívül magas vámot szabnak ki, sok esetben pedig megtiltják azok behozatalát, így „hazánk osalk colonialis állapotban marad és soha a kereskedés, a kézművek, gyáraik, mesterségek virágzásra nem jönnek”.468 Egyben károsnak tartja azt a szemléletet is, hogy Magyar- ország a birodalmon belül kizárólagosan a mezőgazdasági munkamegosztás szerepét vállalja. Éppen ezért a javaslatok között figyelemreméltó az a gondolat, hogy a külső kereskedés szabadon fel nyittasson, hogy a nemzetek kölcsönös szükségeiket pótolhassák.469 Az érveket a megye alkotmányjogilag is alátámasztotta, arra hivatkozva, hogy Magyarországon megelőzően évszázadokon keresztül szabad külkereskedelem volt, a vámokat pedig csupán az állam egyfajta jövedelemforrásának tekintette, így az a kereslted elmet nem fékezte. A Kamara befolyását és jogkörét a vámok kérdésében meg kell szüntetni és azt a Helytartótanácsra kell bízni. Egyébként pedig a vámdk kérdésében csak az országgyűlés határozatai szellemében lehessen dönteni. A jelenlegi állapotok következtében az ország lakosságát a minőségileg jó külföldi terméseiistől megfosztják és „a hazai és ausztriai rossz készítményeknek drága áron leendő megszerzésére kényszeríteni kívánja”.4'11 Amennyiben a Helytartótanács valamely termák behozatalát vagy pedig kivitelét megtiltja, azt indokolja meg és a törvényhatóságokkal közölje, hogy a következő országgyűléseken e vitás kérdésekben dönthessenek. Nem lehet azt az elvet elfogadni, hogy a magyar termékek külföldi kivitelét az örökös tartományok érdekeinek szempontjából határozzák meg. A tengeri kereskedelem jelenleg kizárólagosan ausztriai érdekeket szolgál, jóllehet a tengerpart egy részét az ország szerves részének kell tekinteni. Éppen ezért a kikötőkben és a hajókon a magyar zászlót is ki kell tenni. A jobb tájékoztatás érdekében a Helytartótanács a kereskedelem állapotáról időnként küldjön tájékoztató jelentést a törvényhatóságoknak, majd azok véleményével terjesszék fel azt az országgyűlésnek. A megye szerint az országban a kormányzás csak a Helytartótanácsot illeti, a Kamara jogkörét e tekintetben meg kell szüntetni, mivel az sérti a rendi jogokat. Ugyanakkor bizonyos rendi kiváltságok eltörlése is időszerűvé vált, így a földesúri vám privilégiuma, amelyet belátható időn belül meg kell szüntetni, „különben az mind a kereskedésbe mind a közönség által készítendő utókba akadályul lesznek”.471 A kereskedelem fejlődését az utak javításával és építésével előmozdíthatják, de azok irányát és funkcióját tisztázni kell. A tengerpartra vezető utat nemcsak a megye, hanem az ország érdekei miatt is nem Kanizsának és Varasának kellene kiépíteni, hanem Heresznye, Kaprcncza, Körösd irányába, mivel ez az útszakasz nemcsak rövidebb, de sík területen vezet keresztül. Vagy pedig vezettessen az út Iha- rosberényből Légrádnak, mivel ez a hely a legalkalmasabb a híd építésére és onnan Körösdön ’kérészitől Zágrábba. Sem az építési költségeikkel, sem pedig az utak karbantartásával az adózó népet ne terheljék. Az utat vagy a közfundus, vagy pedig vállalkozó társaság tartsa fenn, és felügyeljen arra, 190
