Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
IX. Az élelmiszerek és a mezőgazdasági termények árviszonyai
denütt magasabb árért adják a húst, így a megyebéli mészárosok a vásárok alkalmából a konkurenciával szemben alulmaradnak. A megye nagygyűlésén 1816-ban az áraikat azzal indokolták, hogy ,,a folyamatban levő papiros pénznek becse esett, a húsnak a N. Vármegyében árát eképpen határozták meg”.409 A katonákat elszállásoló helységekben, Ka.rádan, Igáiban, Andocson és Szilban, valamint a transsennans helységekben Iharosberényben, Iharosban, Nemesviden, Marcaliban, öreglakon, Lengyeltótiban, Szőlősgyörökön, Szárszón, Szemesen, Szigetvárott, Istvándibon, Babócsán, Berzencén, Berkiben és Kaposvárott mint a megye központjaiban a marhahús fontját 20 xr-ért mérik, más településekben azonban csak 16 xr-t kérhetnek érte. Kétségkívül az élelmiszerárak limitációját vették a legszigorúbban, mivel - e területe'n — a visszaélések a lakosság jelentős részét érintették. Zala megye átiratában hasonló jelenségekről számolt be. A mészárosok több helységben csak akkor árusítottak húst, ha a szarvasmarha ára alacsony volt, ha annak ára felszökött, mészárszékeiket becsukták. A szolgabírákat utasították az ilyen mészárszékek bezárására. Az uradalmaik árendás mészárosait is figyelmeztették a hús folyamatos biztosítására. Az árdrágítókat, ha azok nemesek voltak 12 forintra büntették, a nemteleneket pedig 12 pálcaütésre/*10 A kaposvári mészárosok 1827. március 5-én kérelmet nyújtottak be a (imitáció megváltoztatása érdekében. Azzal érvelték, hogy a gabona árának váratlan felemelkedése következtében az élőmarha fontja kilenc krajcárra emelkedett, egyébként is tavasszal az árak mindig magasabbak. Ez évben pedig különösen megemelkedtek, mivel a felső-magyarországi vármegyék lakosai „azokat igen nagy áron öszve szedik”.411 Éppen ezért kérik a hús árának a felemelését, mivel csak így tudják a nagyobb mezővárosokban és ott, ahol a katonákat elszállásolják a lakosság zavartalan és megfelelő minőségű húsellátását biztosítani. A kaposvári gimnázium tanárai 1833-ban panaszibeadvánnyal fordultak a főispánhoz, mivel a mészárszék feladatát már huzamosabb ideje nem látta el.412 Panaszukat az alábbiakban összegezték. A lakosság számához képest kevés marhát vágnak, így a megyeszékhelyen állandóan húshiány mutatkozik. Az üzletben általában kétféle húst tartanak, a jobbikat a kiváltságosoknak adják, a lakosság azonban a rossz hússal kénytelen megelégedni. Az árusításnál a csalás mindennapi jelenség, részint a súlycsökkentés révén, másrészt a rossz minőségű hús eladása következtében. Jóllehet a mészárszékben borjú-, birka- és sertéshúst is kötelesek tartani, azok mégis rendszeresen hiánycikkek, „mi betegségben sinlődő házi népünk számára csak egy failatot sem kaphattunk, noha készek lettünk volna háromszori árával is fizetni”.413 A legények tiszteletlen magatartását is kifogásolták, akik hanyag munkájukkal és káromkodásaikkal a közerkölcsöt is rombolták. A megyebeli mészárosok panaszbeadványaikban rendszerint arra hivatkoztak, hogy Szlavóniában és Bács megyében, ahol pedig köztudottan a szarvasmarhák száma országosan is a legkedvezőbb volt, a húst magasabb árért árusíthatták. Mivel Somogybán az árszint alacsonyabb, más megyékből szinte ide tódul168
