Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
VIII. Külkereskedelem
Vili. KÜLKERESKEDELEM A XVIII. században Csokonya, Babócsa terjedelmes mocsár- és vízi- világában ,,bőven terem ... a csuka és a powtyka, rákoktól is hemzseg, Becsbe évente több ezret szállításaik ezekből”.382 A Balaton gazdag halállományából is jelentős mennyiséget szállíthattak a birodalom fővárosába és Pestre is. A megyéből és a megyén keresztül hajtották az élőállatokat az ausztriai és a nyugat-európai piacokra. A társzekereken először a gyapjút, majd később a gabonát vitték ki az országból. A szabad kereskedelem hiánya elsősorban a hazai kereskedőket sújtotta. A magas kiviteli vámok és a tilalmak azonban fékezték a keresikedelem fejlődését is. 1807-ben a Helytartótanács által „minden nemű közönséges és panasztcipőknek úgy nem különben mindennemű varga munkának a közikatonáik számára az országból leendő kivitele megtiltati'k”.383 A kiviteli vámot is megemelték, a vastag ökör- és tehénbőrért egy forintot, száz darab sárga borjúbőrért tíz forintot, tíz darab borjúbőrért két forintot, a tehénbőrért és a három esztendős tinó bőréért mázsánként öt forintot, a vastag ökörbőrért és a vékonyabbért is mázsánként négy forintot, a birlkagyapjúnaik mázsájáért pedig 16 forintot kellett fizetni.384 A kereskedő áruit külföldre csak az utazólevél igazolásával vihette ki. Mivel számos visszaélés történt, azért a Helytartótanács 1813-ban a külföldi utazást jogilag is szabályozta. A megye területére érvényes utazóíevelet a megyebeli tisztvliiselő adta. Ha valaki a megyén kívül — Magyarországon — kívánt utazni, a járási szolgabíró engedélye kellett, a német örökös tartományokba már csak az alispántól kaphatott utazólevelet. Külországokba pedig a Kancellária és a Helytartótanács adhatott csak engedélyt.385 A külkereskedelmi tilalmaikat, illetve az engedélyeket a Helytartótanács közölte a megyékkel. A Helytartótanács 1812-ben a külföldről behozott árukra kiszabott vámot és harmincadot azzal magyarázta, hogy mivel „azoknak behozása megiszoríttatván, az által az országbeliek nevelkedést szerezhessen ... a nemzeti szorgalom, vagy iparkodás, nagyobb virágzásra emeltessen”.386 így többek között tudtára adták a vármegyének, hogy a Törökországban készült akár festett, akár fehér pamutot csak abban az esetben lehet behozni, ha azt más országbeli pamuttal nem keverik. Ha más országból akarják azt behozni, mázsánként húsz forint vámot kell fizetni, a tilalom megszegőit portékája elkobzására ítélik.38' 1814-ben „a kereskedés szabadsága 11lyriával . . . megengedtetiík”.388 Egy évvel később viszont a Helytartótanács azt kifogásolja, hogy Magyarországból az Ausztriába való gabonakivitelt gátolják és egyben utasította a megyét, hogy a „Bécs városa által megvásárolt gabona kivitele meg ne alkadályoztassék”.389 Ebben az évben, miként azt a korábbiakban említettük, a megyében és országosan is a katasztrofálisan rossz gabonatermés miatt általános éhínség mutatkozott. A kiviteli tilalmi rendeletek és engedélyek nyilvánvalóan elsődlegesen az ausztriai érdekeket szolgálták, azokat annak megfelelően módosítottáík. 1821-ben a görög szabadságharc elleni intézkedés ürügyén is rendszabályokat hoztak. A Helytartótanács szerint néhány megyében a görög szabad162
