Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
VI. Növénytermesztés és a piaci lehetőségek
Berki jobbágygazdaságaiban 81 q kender került eladásra.1'*1 Az 1839. évi megyei jelentés szerint időközben lényeges változás nem történt. Darány- ban a lakosság fő jövedelmi forrása változatlanul a kender értékesítése volt, de az utóbbi években e tekintetben visszaesés (mutatkozott, mivel az uradalom a bérbe adott kenderföld jelentős részét visszavette. így ez évben csak 200 q kendert adtaik el.342 A kender termesztése leginkább a szigeti járásban honosodott meg, Istvándi és Dobsza vidékén, ahol évenként 400- 500 q kendert vittek a szigetvári és az istvándi vásárokba.343 A dohány termesztése kapcsolódott legjobban a kereskedelemhez, mivel annak jelentős részét a termelő már eleve eladásra szánta. Ennek ellenére a reformkor mezőgazdasági szakemberei a hazai dohánytermesztés színvonalával joggal voltak elégedetlenek. Véleményük szerint ,,ha a gazdálkodásnak ezen ága nem egyedül a képzetlen paraszt önkényére bizat- tatnák, hanem inkább a tudományosan kiművelt és okoskodó jószágok birtokosai termesztenék”,344 a haszon sokkal nagyobb lehetne. A külterjesen gazdálkodó uradalmak már objektív okok miatt sem termeszthettek nagyobb méretekben ipari és kereskedelmi növényeket. Köztudott, hogy ezek meglehetősen munkaigényesek, a termelés technológiája a tervszerűséget, a szervezettséget és a rendszerességet igényelte, amely a robotmunkán alapuló uradalmakat nem jellemezte. De a hagyományos gondolkodás is fékezte a dohánytermesztés fejlődését. Közismert, hogy a XVIII. században jobbágyoknak nem volt szabad nyilvánosan dohányozniak, kit tetten értek, azt pénzbüntetésre ítélték. Ez alól még a falu első számú embere - a bíró — sem volt kivétel, ha őt érték tetten, 4 Ft-ra büntették, amelyet az első alispán kasszájába kellett befizetnie, ha ennek nem tudott eleget tenni, akkor 100 botütést kapott.345 Ha az utcákon jobbágyparasztok dohányoztak, a helybeli bírók pálcabüntetéssel sújtották őket, a nemesek ellen pedig bírósági eljárást indítottak.346 A dohány bel- és külföldi kereslete serkentőleg hatott a termesztésre, miként azt a megye egyik jelentéséből is idézhetjük: „az amerikai mérges plántának consuctiója annyira elterjedt, hogy az a legszegényebb embernek gunyhójából, valamint a leggazdagabb palotákból kiirthatatlanná és szükségessé változott”.347 II. József uralkodásának idején kezdődött meg — valójában az állaim kifejezett támogatásával - a korszerűbb dohánytermesztés, amelyet a „hozzánk vándorolt, már most megmagyarosodott hazafiaknak köszönhetjük”.348 A dohánytermesztés sokezer embernek adott megélhetést, külföldi értékesítésével pedig a pénz beáramlása fokozódott, a külkereskedelmi mérleg aktívabbá vált, így több nélkülözhetetlen, főképpen ipari terméket tudtak Magyarországra behozni. Közvetett haszna még szélesebb tömegeket érintett. Akik dohánytermesztésre specializálódtak, „a dohányból vett nyereségüket gabonáért és más produktumaikért által adják".349 A parasztság vásárlóerejének a növekedése, valamint a demográfiai növekedés következtében a hazai kézműveseknek fokozatosan tömegtermelésre kellett berendezkedniük. Pozitív hatása más tekintetben is kimutatható. Ahogy az utak építése a vásárok számszerű növekedése a jobbágyparasztokból létrehozta a vállalkozó szellemű fuvarosok rétegét, a dohánytermesztés hatására is hasonló 152
