Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)

III. Az uradalmak kereskedelme - 3. Szolgáltató kereskedelem, csárdák, vendégfogadók

bérleti díjat fizettek, mint riválisaik, de nagyobb tapasztalatokkal is rendelkeztek. A módosabb zsidó árendások több csárdát is bérelteik, majd azokat szegényebb rókonai.k által „üzemeltették”. így munka nélkül haszonhoz jutottak, energiájúikat és tőkéjüket egyéb jövedelmező kereskedelmi vállalkozásokba fektették. A csárdák állaguk és jövedelmezőségük tekintetében eltérő képet mutattak. Némelyiket csak rövid pihenőhelyként használták, mivel azok szálláslehetőséggel nem rendelkeztek. Ugyancsak különbséget tehetünk a forgalmasabb utak mentén és az erdők sűrűjében lévő csárdák között is. A csárdák nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint sok esetben a falusi kocsmák. A fentieket a mernyei Piarista Custodiatus contractusaival is igazolhatjuk.207 1828-ban Fusch József árendás a Pettend mellett lévő hagyói csárdát évi 61 FT VC-ért bérelte. A faluban lévő kocsmáért pedig csak 31 Ft VC-át kellett fizetnie. Az uradalom a kisdobszai kocsmát 80, az aligvári és a messzelátói csárdákat pedig 201, illetve 81 Ft VC-ért adta bérbe. A bérleti díjat a várható jövedelemnek megfelelően állapították meg.

Amíg a falusi kocsmákban „a bormérés a hajnali harangszókor kezdődött és az esti harangszókor végződött, ünnepnapokon a kocsmát nyitva tartani tilos volt,”208 addig a csárdáikban ezeket a rendeseteket nem lehetett végrehajtani. Az erdők sűrűjében meghúzódó csárdákban nem tudták mindezt ellenőrizni. Tavasztól őszig sokszor a csárda udvarán éjszakába nyúlóan a szabadban gyújtott tüzek mellett mulattak és duhajkodtak a környékbeli pásztorok, a gyanús külsejű idegenek, a katonák és természetesen a kereskedőik közül is jónéhányan. A szereucsejátékosok is itt szálltaik meg és fosztották ki gyanútlan áldozataikat. Az úgynevezett Pharao (kodka) játék úgy elterjedt, hogy a Helytartótanács már 1808-ban megtorló intézkedést helyezett kilátásba „azon zsidók ellen, akik a vásárokon hasonló, vagy akárnemű szerencsejátékokat tapasztaltatnaik, amely játékok által a pénzt csalják a szegényektől, minden érték el fog szedetni és Kaposvárra a fogságba beküldetnek”.208

Tolnai Festetits Miklós Alsóbogát pusztai korcsmájának a pincéjében az 1822. évi leltárjegyzék szerint az alábbi eszközök voltak:210

1.

Bádog régi tölcsér

1

db

2.

Vizescsöbör

1

db

3.

Akóra verő balaska

1

db

4.

Teknőforma borvájú

1

db

5.

A pincén lakat

1

db

6.

Faitce

1

db

7.

Fél itce

1

db

8.

Söntés

1

db

9.

Réztölcsér

1

db

10.

Bádogmeszely

1

db

11.

6 itcés, 6 meszelyes üvegek

12

db

12.

Vendégasztal, hosszú

1

db

13.

Két felől mellette pad

2

db

14.

Fenyőfa lajtorja

1

db

15.

Faragott pad

1

db

16.

Boreresztő kis kötél

1

db

112