Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)

Polgár Tamás: Somogy vármegye megyei szőlőhegyi rendszabásai a 18-19. században

kát, csak a kisebb megyei rendeleteket említi. Mindezek ellenére a megyei rendeletet hetven évvel követő utókor is megerősíti azon megállapításunkat, hogy 1776. augusztus 16-ra datáljuk a megyei szőlőhegyi rendszabály keletkezésének időpontját.

A megyei rendszabály használatáról

A megyei szabályozás a szőlőhegyi rendtartás-alkotás harmadik korszakában született, amikor már a megnövekedett igényeknek megfelelően nagyobb számban készültek artikulusok. Ilyenkor előfordult, hogy egy-egy megye szabványosította a rendeletkiadást, és ha egy község artikulusért fordult hozzá, akkor a már meglévő rendeletből szolgáltattak ki egy példányt.41 Somogy esetében is ez játszódott le. Ez a tömeges igény generálta azt is, hogy nyomtatott példányokat készíttetett Somogy vármegye. A megyei statútum megalkotása után a folyamodók ezt kapták meg, vagy írták át saját adataik szerint, de a rendelkező, tartalmi rész mindenhol ugyanaz volt. A megyei rendszabály megszületése után nem találunk már földesúri rendtartásokat, csak árendálási, telepítési szerződéseket. Ez is mutatja a szőlőhegyi rendeletalkotás szabványosításának sikerességét. Statútumot kaptak a bírói perben érdekelt szőlőhegyek. 1777. január 27-én a Szentgyörgyvári, Bagolai, Látó hegyi, valamint a Földvár, Szentháromság, Kakonya szőlőhegyek számára adott a megye egy-egy artikulust. E két példány mind kőnyomatos formában maradt ránk. A további kutatás eddig Mernye, Homok, Taszár, Őszöd (1778) (Piaristák Mernyei uradalmához tartozó helységek), Nágocs (1783), Csokonya (1787), Teleki (1803), Apáti (1807), Várda (1825), Istvándi (datálatlan, 19. század eleje) és Szemes (1840) esetében tárt fel olyan példányokat, melyek tartalma szinte szóról szóra megegyezik a megyei rendelettel. A jelenleg feltárt tíz megyei, de községi szőlőhegynek adott statútum közül 7 kőnyomatos és három kézzel írt példány van birtokunkban. Kéziratos példány Csokonya, Várda és Istvándi hegytörvénye. A nyomtatott példányok két generációját tudjuk megkülönböztetni. A somogyi Hegybéli articulusok első kiadásának darabja a két 1777. évi statútumon kívül a piarista helységekre vonatkozó statútum, valamint Nágocs statútuma. A második kiadása a statútumnak némileg eltérő formai jegyeket mutat: más betűtípus, eltérő sortávolság, helyesírás és nem utolsósorban az első artikulus szép rajzú iniciáléja. (Égető Melinda vetette össze a példányokat.) Hogy mikor nyomtatták újra az első kőnyomatos példány után a második kiadást, nem tudjuk. Valamikor az 1783. évi nágocsi és 1803. évi teleki statútum keletkezése közti időpontban, hiszen Nágocsé még első kiadású, Telekié

41 SZTF I. 58.

48