Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Polgár Tamás: Somogy vármegye megyei szőlőhegyi rendszabásai a 18-19. században
büntetési módja között. Érthető módon a megyének, módosításai kapcsán, az egész vármegye társadalmilag tagolt lakosságát kellett figyelembe venni. Ez az aspektus feltételezi, hogy az 1773- december 5-i közgyűlésen a változtatások tudatosan arra irányultak, hogy a megye egésze számára alkossanak szőlőhegyi rendtartást. A megyei módosítások sok tekintetben oldanak a Festetics-féle artikulus szigorúságán. A hegyvámot és dézsmát eltitkolok a megyei rendelet szerint is büntetést érdemelnek, de nem vesztik el birtokukat, mint az eredeti artikulus szerint. Gyarló asszony miatt sem kellett a szőlőbirtokosnak elvesztenie földjét, mint az 1751. évi artikulusok szerint. A jogorvoslattal kapcsolatban is módosítás történt, a régebbi szabályzat szerint csak az urasághoz, a megyei rendelkezés szerint természetesen a vármegyéhez is lehetett apellálni. Egy-két cikkelynél tetten érhető, hogy a módosítási javaslatok nem kerültek be a kiadott artikulusba, így feltételezhető, hogy 1773—1775 között még kicsit dolgoztak a dokumentum finomításán. Korábban kérdéses volt, hogy milyen időpontra datálható a megyei szőlőhegyi artikulus keletkezése. Azt hiszem, elfogadhatjuk az 1776. augusztus 18-i dátumot. Nemcsak a jegyzőkönyvi megerősítés, hanem a hetven évvel későbbi utódok is ezt a dátumot használták. Somogy vármegye 1838-ban hozott létre egy választmányt arra, hogy a régebbi statútumok közül a hatályban lévőket, valamint az újabb statútumokat gyűjtse össze.39 A választmány hosszas munka után 1846-ban adta be jelentését.40 A jelentésben a következő szerepel: „Statútumoknak másodszori összeszedé- se terjed 1710^ 1806^ eszt{en}dő végéig, mellyek a Tekintetes) N(emes) Megyének rendeléséből voltak összeszedve, és egy különös statutumos könyvbe beírva találtatnak; ezek azonban, hogy a Helytartó) Tanács utján felsőbb helyben hagyás végett felküldve, vagy felkivánva lettek volna, nyoma nem találtatott. Tapasztalta ezen választmány azt is, hogy ezen másodszori összeszedéséből a statútumoknak, három emlékezetes statútumok kimaradtak, jelesül:... ” A három hiányzó statútum közül a választmány egyik megjegyzése a megyei hegy artikulusokra vonatkozott: „Az 1776'-* esz{ten)dei Aug(usztus) 18- nagy gyűlésnek 12- száma alatt a Helytartó) Tanács által helyben hagyott promontorialis, vagy is hegy-árticulusok, mellyek hasonlókép C alatt ide mellékeltetnek ugyan, mivel azonban későbbi végzés következtében rendelve vagyon egy választmány, melly a mostani időkorhoz alkalmaztatandó hegy-articulusokat készítsen: — azon választmánynak jelentésétől, és arra hozandó megyei végzéstől várni kelletik, t.i. melly articulusok legyenek a’ statútumok közé sorozandók.” A szövegben említett különös statútumos könyv, a korábban már idézett Statuta Comitatus Simighiensis, tényleg nem tartalmazza a megyei szőlőhegyi artikuluso39 Kgy. jkv. 1838. augusztus 1. 946—950. 2765/1838. 40 SML IV. A. 1. Somogy Vármegye Nemesi Közgyűlése és Albizottsága iratai. Statutalia. 1. cs. 47
