Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)

Polgár Tamás: Somogy vármegye megyei szőlőhegyi rendszabásai a 18-19. században

vitattak és módosítottak.32 A szőlőhegyi statútum eredeti példányát, valamint a törvényszék módosítási javaslatait valószínűleg megerősítés végett továbbküldték a december 5-i megyei közgyűlésre. A módosítás és az eredeti artikulus szövege is bemásolásra került a közgyűlési jegyzőkönyvbe, az eredeti irat a közgyűlési iratok között szerepel. Az artikulus közgyűlési jegyzőkönyvbe másolt szövegét Kanyar József közölte korábbi forrásgyűjteményében.33 A statútum helyes datálását Polgár Tamás kutatásai alapján Égető Melinda közölte 2002-ben megjelent kiadványában.54 A módosításokat elfogadta a megyei közgyűlés. 1775-ből rendelkezünk újabb információval a szőlőhegyi statútummal kapcsolatban. 1775. november 8-án döntött úgy a megye, hogy egy példányban, engedélyezés végett, felterjeszti a Helytartótanácshoz a dokumentumot.35 Azt, hogy pontosan milyen artikulus került a Helytartótanács elé, jelenleg még nem tudjuk, de valószínűsíthető, hogy néhány pontban módosult a szöveg az 1773. évi állapotokhoz képest. A Helytartótanács 1776. június 27-én kelt 3439- számú leiratában jelezte, hogy az 1775. november 8-án felküldött statútumot ellenvetés nélkül elfogadta.36 Ezek után a vármegye 1776. évi augusztus 18-i nagygyűlésén úgy határozott, hogy nemcsak a kanizsaiak, hanem az egész vármegye összes szőlőhegyi közössége számára kiadja a megerősített artikulust.37 E döntést követően készültek a több helyen is megtalálható első kiadású kőnyomatos példányok.38 (Sajnos az 1776. augusztus 18-i közgyűlés dokumentumai között nincsen példány.)

A megyei statútum kőnyomatos példányát összehasonlítva az 1751. évi Festetics- féle statútummal, bizonyítható, hogy a megyei statútum a Festetics-féle szöveg alapján készült. Sok cikkely szinte teljesen azonos. Az 1751. évi statútum 28 cikkelyével szemben a megyei csak 26 cikkelyt tartalmaz. Kimaradt a kápolnára vonatkozó rész, valamint a tőke kitörése esetén járó kártérítés ügye. A vármegye módosító indítványai különösen a büntetéseket tartalmazó részeknél érhetők tetten, megkülönböztetve nemest és nemtelent. Az eredeti (1751. évi) szöveg csak a szőlőhegy lakosaira vonatkozott, akik a helység tagjaiként azonos jogállással rendelkeztek. A megye által tett módosítások különbséget tesznek nemes és nemtelen ember

32 Kgy. ir. 1773. december 5.; Kgy. jkv. 1773. II. 808—817. 1773. december 5. Lásd e kötet 7. számú forrását.

33 Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogybán. 1. köt. Kaposvár, 1989- 130—134.

34 SZTF II. 165-169.

35 Kgy. jkv. 1775. IV. 70—71. 1775. november 8.

36 Kgy. ir. 1776. augusztus 18. No. 12.; Kgy. jkv. 1776. II. 81—82. No 12. 1776. augusztus 18.

37 Kgy. jkv. 1776. II. 81. No 12. 1776. augusztus 18. „Publicatum est; Ut autem non tantum Montanistis Canisiensibus, sed aliis omnibus gremialibus promonthorialistis, benigna hac resolutione fraterni cupientibus articuli praenominati pro observandorum observatione extradari possint determinatur."

38 A Festetics család levéltárában fennmaradt példány alapján közlésre került. SZTF I. 187—192.

46