Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)

Polgár Tamás: Somogy vármegye megyei szőlőhegyi rendszabásai a 18-19. században

sérelmeket a fennálló szerződés szerint nem tartotta jogosnak, mint azt a beérkezett kérelemlevél záradékban jelezte is. Megbízta a hegymestereket, hogy tudakolják meg a gazdáktól, hogy kik nem szeretnének e feltételek mellett itt tovább földet birtokolni, azoktól megváltás útján visszaveszi területeiket. Ez további bonyodalmakhoz vezetett, melyre már nem nagyon volt gyógyír. Végül, a vármegye joghatóságát kérve, a kanizsai lakosok kérelemlevelet juttattak el az 1771. évi január

29-i nagygyűlésre.25 * * * 29 A további panaszoknak köszönhetően 1771. augusztus 16-án megtörtént az újabb úriszéki vizsgálat Szentmiklóson. Erről összefoglaló jelentést adott Machay Zsigmond alszolgabíró az 1772. november 20-i nagygyűlésen, ahol a földesúr, valamint a kanizsai lakosok újabb beadványai kerültek a vármegyei grémium elé.30 Az iratokat és egyéb jelentéseket a Helytartótanács felé is felterjesztette a vármegye (egyébként a kanizsai lakosok is küldtek a Helytartótanácshoz instanciát), amely 1773- április 4-i leiratában újabb vizsgálatot rendelt el.31

Machay Zsigmond alszolgabíró 1773. augusztus 4-én a helyszínen le is folytatta vizsgálatát, melynek eredményeiről az 1773- november 8-i nagygyűlésen be is számolt. Feljegyezte a panaszokat, felvette a bizonyságleveleket, melyben a birtokukat megváltás útján Festetics Pálnak átadó érintettek igazolták az aktus hitelességét. A kanizsai lakosok egy No 4-es számmal ellátott, 21 pontos artikulust is bemutattak az augusztus 4-i vizsgálaton. Ezt Festetics Kristóf adta ki, de dátum és aláírás nélküli, több helyen átírt javított példánnyal állunk szemben. Égető Melinda bizonyos filológiai jegyek elemzése alapján feltételezi, hogy az alapszöveg 1740 és 1741 között készült, az utólagos javítások pedig egy későbbi időpontban, valószínűleg 1741 és 1751 között kerültek az eredeti szöveg közé. Kutatásai alapján egy 1740 előtt készült szőlőhegyi törvény másolatát gyanítja a datálatlan dokumentumban. (A kérdés részletes kifejtését lásd Égető Melinda e kötetben közölt tanulmányában.) Az ügy végül az 1773- december 5-i közgyűlés és az azt megelőző, december

4-i vármegyei törvényszék elé került. A per kimeneteléről sajnos a vármegyei törvényszéki anyag hiányában nem tudunk nyilatkozni. A szőlőhegyi statútumokkal kapcsolatban azonban újabb dokumentum került elő. A per kapcsán Festetics Pál beküldte a vármegyei törvényszékhez az eredeti, 1751. április 2-án kelt, Festetics Kristóf által pecséttel hitelesített, 28 pontból álló, Szentgyörgyvár, Bagola, Látó hegyekre vonatkozó artikulust, melyet a december 4-i törvényszéki ülésen meg is

25 Sajnos a nemesi vármegye közgyűlésének kérelemleveleket tartalmazó állaga csak 1773-tól maradt ránk. Az 1771. január 30-i kérelemlevelet lásd: Szentmiklósi úriszék iratai.

30 SMLIV. A. 1. a. Somogy Vármegye Nemesi Közgyűlése és Albizottsága iratai. Közgyűlési iratok.

1772. november 20. (A továbbiakban: Kgy. ir.); Kgy. jkv. 1772. II. 1517—1543. 1772. november 20.

31 Kgy. ir. 1773. június 28. No 7.; Kgy. jkv. 1773. II. 17-18. 1773. június 28.

45