Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)

Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében

A Somogy megyei hegytörvények tematikus típusai a megyei statútum kiadása előtt

A megyei hegytörvény megjelenése előtti időszakból feltárt somogyi artikulusok falvak és mezővárosok határában, valamint pusztákon (a török hódoltság alatt elnéptelenedett települések területén) létesített szőlőhegyek birtokosai számára készültek. A közép- és nyugat-dunántúli hasonló helyzetű hegyek törvényeinek tematikai szempontú összevetése során három jellegzetes csoport rajzolódott ki.19

1. A teljes hegytörvények csoportja. Ezek több-kevesebb részletességgel, de teljes körű áttekintést adnak a hegység életét meghatározó szabályokról. Ismertetik a vezető testület létrehozásának módját, összetételét, hatáskörét, a hegységnek korlátozott jogkörű hiteleshelyként és elsőfokú bíróságként való működését. Utalnak a szokásjog által meghatározott közhitelű intézkedések menetére (pl. adásvételek, öröklés, becslés, zálogolás stb. esetén) és a birtokperek lefolytatására. Ezenkívül közlik a hegyen betartandó, a vagyonbiztonságot és a termelés zavartalan menetét célzó rendészeti és magatartásbeli előírásokat (pl. gyepűk, utak, kapuk karbantartása, különféle lopások, verekedések és egyéb kihágások büntetése) is.

2. A bírságtörvények csoportja. Nem foglakoznak sem a hegység szervezetével, sem annak korlátozott hiteleshelyi tevékenységével, sem (elsőfokú) bírói működésével, viszont bőségesen (tíz-húsz pontba foglalva) sorolják fel az utak, gyepűk, kapuk hanyag kezelőinek, a megyeszegőknek, a különböző minősítésű lopások, verekedések, káromkodások, paráznaságok elkövetőinek büntetéseit, valamint az emberek vagy állatok által okozott károk megtérítését. A hegység tisztviselői legfeljebb a cikkelyekben foglaltak végrehajtására kötelezett személyekként kerülnek említésre. Az egyes pontok között helyenként átfedések lehetnek az időnként eszközölt kiegészítések miatt.

3. Ebbe a csoportba a bírságtörvényeknek egy különösen szigorú változata került, mely a hegység közvetlen uradalmi irányítása mellett az erkölcsi vétkek szigorú büntetését helyezte előtérbe.

Az MTA Néprajzi Kutatóintézetében őrzött Hegytörvény Archívum dunántúli anyagának elemzése során a három csoport feltűnő időbeli és térbeli megoszlást mutatott. Valamennyi 17. századi hegytörvényünkről kiderült, hogy az első csoportba tartozik, de emellett patinás 18. századi darabok is akadtak köztük. Ez utóbbiak gyökerei azonban nagy valószínűséggel korábbra nyúlnak vissza. A második csoportba tartozók szinte kivétel nélkül 18. századiak, bár gyaníthatóan közöttük is vannak 17. századiak. A harmadik csoportba tartozók a 18. század második

19 Égető Melinda: írott és íratlan... 565—566.

24