Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)

Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében

felében jelentek meg, és ahol nem került sor megyei hegytörvény kiadására, ott a 19. században is keletkeztek újak ebből a típusból. A térbeli megoszlás nem kevésbé figyelemreméltó. A teljes hegytörvények a Dunántúl középső és északi feléből maradtak fenn, elsősorban a Vas, Veszprém és Zala megyéknek a Balatontól északnyugatra fekvő határvidékéről származnak. A második csoportba tartozó törvények túlnyomó része a Délnyugat-Dunántúlról származik. Főként Vas megye délnyugati részén, Zalában és Somogybán fekvő szőlőhegyekre vonatkoznak. A harmadik csoportba tartozók bárhol megjelenhettek.20

A fenti kategorizálás idején már feltárt somogyi hegytörvények között — nem meglepő módon — egy sem volt, amely az első kategóriába tartozhatott volna. Négyet soroltunk a második csoportba (1740: Marcali hegy; 1758: Tikosi és Bári hegy; 1761: Visontai hegy; 1764: Fehéregyházi hegy), egyet pedig a harmadikba (1764: Porrogi hegy). Az 1776 előtt keletkezett somogyi hegytörvények száma azóta négy darabbal gyarapodott. Közülük három ([1740—1741:] Szentgyörgyvári hegy, Bagolai hegy és Látóhegy; [1740—1770:] Karádi hegy; [1751:] Szentgyörgyvári hegy, Bagolai hegy és Látóhegy) a bírságtörvények számát gyarapította. Továbbra sem került elő az első típusba sorolható teljes hegytörvény. Látható tehát, hogy az egyes típusok reprezentációjának súlypontja nem változott meg, hanem a korábbi megoszlás, azaz a bírságtörvények jelenléte vált hangsúlyosabbá.

Szövegcsaládok a Somogy megyei hegytörvények között a megyei statútum kiadása előtt

Korábbi kutatásaink során már kiderült, hogy az azonos tematikai csoportba tartozó hegytörvényszövegeken belül idők folyamán újabb és újabb variációkkal bővülő rokon szövegcsoportok, családok jöttek létre.21 A következő kérdésünk tehát az lehet, hogy vajon az 1776 előtt keletkezett 11 db Somogy megyei hegytörvény tartozik-e valamely korábbról ismert közép- vagy nyugat-dunántúli szövegcsaládba, vagy sajátos új típust képviselnek. A szövegek gondos tanulmányozása és ösz- szevetése során arra az eredményre jutottunk, hogy ebből a szempontból a tizenegy forrás négy csoportra oszlik:

1. Nagyfokú szövegazonosság mutatható ki az 1740-ben Széchényi Antal által írásba foglalt Marcali artikulusok, valamint a Festetics Kristóf által a Tikosi és Bári hegy számára 1758-ban, a Fehéregyházi hegy számára 1764-ben, továbbá a

20 Uo. 566-567.

21 A szövegcsaládokra és a variálódásra vö. SZTF 1. 49-50.; SZTF IV. 11.

25