Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
Jenővel stb. Talán fel sem tudom sorolni azokat az írókat, akik - ettől az időtől kezdve - meghatározói voltak világnézetemnek is és kezdő literátori tevékenységemnek. Említenék egy esetet a B. Molnár Sándor szerkesztette Nemzeti Könyvtár sorozattal kapcsolatban. A Nemzeti Könyvtár hetente fillérekért dobott egy-egy kiadványt a nép asztalára. Olcsósága folytán még a miniszterelnökségnek is mentesítenie kellett a kiadványsorozatot az ún. ponyvakötelezettség alól. Ady, Baksay Sándor, Jókai, Mikszáth, Asztalos István stb. művei jelentek meg benne. Veszélyes idők sodrában, amikor 1944 elején sötét árnyak gyülekeztek hazánk ege fölött, az év márciusában történelmünk egyik legszégyenteljesebb eseménye zajlott le, megszállták hazánkat. Emlékezetem szerint ekkor egy Kossuth kiadvány is megjelent: A magyar igazságért címet viselte. Kossuth emigrációból írott leveleiből válogattuk össze a kiadvány anyagát, a megjelenést a német megszállás időpontjához időzítve. A kiadvány szó szerint viselhette volna homlokán: Küzdelem az önálló Magyarországért címet. Amikor a Nemzeti Könyvtár remek időzítéssel ezt a kiadványt elkészítette, sajtótámadás érte a sorozatot, a Bangha Béla szerkesztette Magyar Kultúra című folyóiratban, amelyre álnév alatt (Major József) válaszoltam a Magyar Életben , A történelemhamisító Kossuth" címmel. A népi írókkal való baráti ismeretségem tovább folytatódott a második világháború utáni parasztpárti tevékenységemmel. Mindenekelőtt Illyés Gyulával, Szabó Pállal és azokkal a Parasztpártban dolgozni akaró tehetséges értelmiségiekkel, akik „második vonalban” végeztek derék munkát íróként is. Bakó Józsefre, Czibor Jánosra, Sarkadi Imrére, Sipos Gyulára gondolok, de itt sem sorolnám végig a neveket. A Nemzeti Parasztpárt központi vezetősége úgy döntött, hogy vállaljam a pécsi kerületi titkárság vezetését, irányítsam három megyében (Tolnán, Somogybán és Baranyában) a Parasztpárt szervezkedését és szerkesszem a Parasztpárt kerületi szócsövét: a Pécsi Szabad Szót. Ezekben a hónapokban az ország különböző városaiban már megjelentek a kerületi sajtóorgánumok, a Debreceni Szabad Szót Szabó Zoltán, majd Sipos Gyula szerkesztette, a Miskolci Szabad Szót Fekete Gyula, a Pécsi Szabad Szót pedig jómagam. Felelős kiadója pedig Várkonyi Nándor volt, segédszerkesztője pedig Pusztai József. Kitűnő újságírói gárda működött közre benne. 1945 karácsonyának a számában pedig ilyen szerzők működtek közre, mint Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Jócsik Lajos, Karácsony Sándor, Kopányi György, Németh László, Tamási Áron, Várkonyi Nándor, Veres Péter és Zsikó Gyula. Én 1945. április 17-én érkeztem Pécsre, s május 20-án tartottuk meg - pünkösdkor - a zászlóbontó nagygyűlését a Parasztpártnak, amelyen Veres Péter volt az ünnepi szónok. A gyűlést én nyitottam meg és Várkonyi Nándor, a Parasztpárt pécsi elnöke zárta be. Nemsokára baranyai kerülettel jelölt a Parasztpán Intéző Bizottsága az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai sorába 1945 májusában. A Nemzeti Parasztpárt kerületi titkársága Pécsen jelentős kulturális tevékenységet végzett. Már az augusztus 12-én a nagygyűlés napján irodalmi estet szervezett a Pécsi Nemzeti Színházban; a Pécsi Szabad Szó, a pécsi írók és művészek közreműködésével. A Parasztpárt kulturális bizottságában Várkonyi Nándoron kívül részt vettek még Csorba Győző, Bárdosi Németh János, Csányi László, Kopányi (Kereki) György, Hunyady József és több neves pécsi professzor. Több szabadegyetemi és parasztegyetemi megmozdulásra is sor került Pécs városában, amelyen nem kisebb személyiségek szerepeltek, mint Illyés Gyula, Kodály Zoltán, Keresztury Dezső, valamint a Nemzeti Parasztpárt országos vezetői közül: Veres Péter, Kovács Imre, Darvas József, Erdei Ferenc, Boldizsár Iván, a Szabad Szó szerkesztője, valamint a parasztegyetem olyan előadói, mint Várkonyi Nándor, Szabó Pál Zoltán, Szentágothai János. Erre a népfőiskolára hívtam meg előadni az akkor még Zengővárkony- ban élő Fülep Lajost is, a kiváló magyar művészettörténész professzort, aki miniszteri kinevezéssel és Illyés Gyula szóbeli megbízásával, mint a Magyar Népi Művelődési Intézet elnöki tanácsának tagja a népfőiskolákra, speciálisan a baranyaira nézve volt felruházva különféle feladatokkal és felelősséggel, jelentéstétel kötelezettségével. Legyen szabad említenem Pécsett a Magyarság és Európa címmel rendezett szabadegye189
