Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
temi előadás-sorozatokat is. Szerencséjére a városnak: ezekben a hónapokban vendégként falai között tartózkodott Kodály Zoltán és felesége. Ha jöttek az Országos Parasztpárt vezetői, akik között számtalan író volt, azok rendszerint meglátogatták Kodály Zoltánt is, így a városházán rendezendő szabadegyetemünkre Kodály Zoltánt és Illyés Gyulát csakhamar pódiumra is sikerült állítanunk, vagy éppen az akkori kultuszminisztert, Keresztury Dezsőt is. Szerencsésnek volt mondható az a körülmény is, hogy pécsi lakásomon tartózkodott vendégként a budapesti ostromzárból nehéz körülmények között kikerült Kodolányi János. Ennélfogva azok a magyar írók, akik ilyen vagy olyan tisztségben megfordultak Pécsett, azok valamennyien felkeresték lakásomon Kodolányit. Nemegyszer volt vendégünk Illyés Gyula, Zilahy Lajos, mint a Magyar Szovjet Baráti Társaság elnöke, de Lukács György is megfordult nálunk. A Parasztpárt írói közül pedig valamennyien. A parasztegyetem első sikeres kísérlete után a következő esztendőben parasztnépfőiskolát szerveztünk Pécsett nehéz és mostoha körülmények között. Hiába kértük a megye és a város vezetőit, elfogadható környezetet, épületet nem kaptunk. Egy elhagyatott villában kellett a zsúfolt népfőiskolái hallgatókat, a református egyház gyülekezeti házában pedig a népfőiskola leányhallgatóit elhelyezni. Erre az alkalomra is több, neves országos szaktekintélyt hívtunk meg előadásra. Veres Péter mellett Boldizsár Iván is vendégünk volt, Jócsik Lajos is remek előadást tartott, de a kitűnő Baranya megyei előadók is. Nagyon nehezen indult ennek a népfőiskolának az anyagi megteremtése. Sokat kellett leveleznem, érdekében. Úgy gondoltam, hogy szerencsés támogatókat nyerek majd a Baranya megyei Kisgazdapárt országos tekintélyű emberei közül. Ezért fordultam kérelemmel Nagy Ferenc miniszterelnökhöz, Rácz Jenő pénzügyminiszterhez, magához a kultuszminiszterhez is. Valóban támogattak is, különösképpen pozitív támogatásáról biztosított Kovács Béla, a Kisgazdapárt országos főtitkára, aki Keserű János alispánon keresztül küldte segélyeit. A kezdeti nehézséget, amikor is a Dél-Dunántúli Banktól saját nevemre és váltómra kellett 1000 forintig felvenni a népfőiskola megindulásához - így sikerült legyőznöm. A népfőiskola befejezése után szerettünk volna Pécsett parasztkollégiumot is felállítani, benne végzett népfőiskolásokból 100-120-at elhelyezni. Ez a tervünk azonban nem sikerült. A paraszti művelődés s a népfőiskola mellett természetszerűleg ott voltam annak a nagy gondolatnak a szolgálatában, amelyet Illyés Gyula indított meg és szervezett a Magyar Népi Művelődési Intézet keretében. Ennek az intézménynek a vezetését Illyés Gyula szerette volna személyemre bízni. Miután ez a terve nem sikerült, csak külső bedolgozója lettem az intézménynek, a paraszti könyvtáraknak a listáját és bibliográfiáját állítottam össze az ország földműves lakossága részére. Voltak akik a parasztpártot a magyarság és a műveltség pártjának tartották. A Pécsi Szabad Szó szerkesztése is alátámasztotta e vélekedést. Ezt igazolta vissza Németh László két levele is, amelyet érdemes ideiktatnunk. Az elsőt 1946. február 1-jén írta még Békésről: „Kedves Barátom! Régóta húzódozom, hogy' második sürgönyötökre, amint ígértem, levélben válaszoljak. Közben elhangzott a rádióban a Kútmérgező előadás, s most már nem kell magyarázkodnom, miért kíméltelek meg titeket jelenlétemtől és következményeitől. Pécs is jól járt, tiszták maradtak a kútjai. A Szabad Szó számokat köszönöm a kultuszminiszter helytartója az irodalomban azóta bizonyára megmagyarázta: mekkora hibát követtetek el a „Kiforgatnak...” közlésével. Barátsággal: Németh László.” Tartozom az igazságnak annak megjegyzésével, hogy amikor leközöltem Németh Lászlónak „Kiforgatnak múltúnkból” című tanulmányát, a művelt kultuszminiszter semmiféle magyarázatot nem fűzött hozzá. Tudomásom szerint Keresztury Dezső volt az a magyar kultuszminiszter, aki mindig nagy elismeréssel beszélt Németh Lászlóról, hiszen aligha adhatott volna olyan engedélyt a kiváló magyar írónak, hogy Vásárhelyütt azokat a tárgyakat tanítsa, amelyeket éppen akart, és ami éppen A tanügy rendezése című koncepciójában is helyet foglalt. 190
