Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
A néphatalmi szervekben, a demokratikus forradalom e helyi szerveiben, amelyekben rendszerint a felszabadult lakosság legtevékenyebb elemei vették át e motorikus szerepet, látott hozzá népünk mindenekelőtt - a közigazgatási hatóságok tevékenységével párhuzamban - az élet megindulásának az első lépéseihez. E lépések közepette a közigazgatási hatóságoknak a legtöbb gondot - a hadi-, közmunkákra történő kirendelések mellett - a beszolgáltatás okozta. A beszolgáltatás volt ugyanis a lakosság legtöbbet és legszenvedélyesebben vitatott problémája, amely az elevenébe vágott, s amelyet - ennélfogva - mindenkor hevesen ellenzett. Az a beszolgáltatás, amely nemcsak a különféle katonai alakulatok élelmezését, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátását, hanem a földadó, a learatott területek utáni beszolgáltatást, a jóvátételt, a városok, a bányák és a helyi ellátatlanok élelmezését is magába foglalta. Források: Marcali járás főszolgabírájának 14/1945. sz., Szigetvári járási Nemzeti Bizottság 25/1945. II. 23. sz., Somogy megye alispánjának H. 10 168/3-1945. sz., Somogy megyei Nemzeti Bizottság 85/1945. sz. irata, Kanyar József: Somogy megye agrártársadalma az első földreformtól a szocialista mezőgazdaságig (1920-1949.) Bp. 1980. Somogyvármegye 1945. január 23-i száma. 15. 1945. jún. 2. „A Balatont újjá kell építeni!” A Balaton újjáépítésére az első lépéseket a megyében a főispán tette meg, aki a felszabadulás első hónapjaiban 600 000 pengőt utalt ki a tó déli partján lévő háborús károk nyomainak részbeni eltüntetésére. A fővárosban pedig a tó újjáépítésére az első lépéseket a Balatoni Munkabizottság tette meg az Egészségügyi Tanács elnökéhez benyújtott adatfelmérésével és javaslataival. A miniszterelnökhöz kerülő beadvány az alábbiakat tartalmazta: „Budapesti Nemzeti Bizottság 1464/1945. számú határozatával életre hívott Balatoni Munkabizottság a BNB és az illetékes minisztériumok kívánságára azonnal megkezdte a balatoni gyógyfürdő- és üdülőhelyeken, valamint Hévíz gyógyfürdőn lévő szanatóriumok, üdülők és a vendéglátóipar körébe tartozó egyéb üzemek adatfelvételét, elsősorban abból a szempontból, hogy azok a szociális érdekekre való figyelemmel, mikor és minő terjedelemben tudnák működésüket a legsürgősebben megkezdeni. A helyszínen végzett adatfelvételi munkánk legelején máris fájdalmas megdöbbenéssel kell arról jelentést tennünk, hogy a Balaton és Hévíz, mint az ország legnagyobb és legfontosabb gyógy- és üdülőhelye a háborús események következtében igen súlyos károkat szenvedett. A Balaton körüli vengdéglátóipari üzemek épületei a háborús események következtében nagy számban teljesen elpusztultak és az üzemeket - elenyésző számú kivétellel - teljesen kifosztották, úgy, hogy igen sok üzemben még egy ágy, lábas, sőt egy fakanál sem maradt. A Balatont és Hévízt újjá kell építeni! Az újjáépítésnek helyre kell hoznia mindenekelőtt az elmúlt idők mulasztásait és ki kell terjednie mindazon érdekek kiszolgálására, amelyek elsősorban bírnak jelentőséggel. 42
